A magyar ökölvívás kiemelkedő személyiségei
írta: SzuknaimZsuzsana
Kankovszky Artur
A MÖSZ első kiemelkedő sportvezetője, aki a legtöbbet tett az önálló szövetség megalakulásáért. A sportággal ökölvívóként ismerkedett meg, 1911-ben ólomsúlyú magyar bajnok is volt. Sportvezetőként kezdetben a MBBOSZ (Magyar Birkózók és Bokszolók Országos Szövetsége) alelnöke, majd 1925-ben a MÖSZ (Magyar Ökölvívó Szövetség) megalakulásakor annak alelnöke lett. E mellett versenybíróként is működik, valamint a bíróbizottság vezetője. A nemzetközi szövetségben is jelentős tisztségeket tölt be. 1931-ben beválasztják a los angelesi Olimpia előkészítő bizottságába, majd 33-tól már főtitkári feladatokat lát el a nemzetközi szövetségben, és megbízzák a FIBA (világszövetség) hivatalos lapjának az Offical Bulletin szerkesztésével. ’32-ben az Ő kezdeményezésére alakul meg a Közép Európai Kupa, melynek elnöki tisztét is ellátja.’32 és ’34 között rövidebb ideig kétszer is betölti a szövetségi kapitányi tisztséget, de csak kényszerből. A II. világháború ideje alatt megromlik a kapcsolata a MÖSZ többi vezetőjével és lemond a magyar szövetségben betöltött tisztségeiről. Ennek következtében 1942-ben a FIBA is lemondatja nemzetközi tisztségeiről. Ezt követően nem vesz részt a sportág életében.
Énekes Árpád
1921. augusztus 26-án Szentmihályfán született. 1941-ben érettségizett a Szegedi Tanítóképzőben, majd testnevelő tanári, edzői, ökölvívó szakedzői diplomát szerzett a TF-n. Ezt követően testnevelőként dolgozott különböző iskolákban. Kezdetben a labdarúgással foglalkozott, 1937-41 között a Szegedi AK igazolt labdarúgója. A főiskolai évei alatt ismerkedik meg az ökölvívással, 1941-47 között a TF Haladás, illetve a Haladás ökölvívója. Edzője Dobránszky István. Labdarúgóként az 1947-ben a főiskolai válogatottal a párizsi FVB résztvevője. 1948-tól a Ganz TE öklözője, majd ’50-től már edzőként foglalkozik tovább a sportággal. Először az ITSK-nál, majd az MTK-nál klubedző. 1955 – 68 között a magyar válogatott vezető edzője. Eredményeinek köszönhetően 1964-ben mesteredzőnek választják. 1969-től tudását a Bp. Honvédnál vezetőedzőként kamatoztatja – 20 éven keresztül -. Keze alól olyan kiválóságok kerültek ki, mint: Török Gyula olimpiai bajnok, Orbán László olimpiai második helyezett, Badari Tibor Európa-bajnok, Kajdi János kétszeres Európa-bajnok, olimpiai második helyezett. 1953-ban az edzőképzés vezetője, majd 1957-től egészen 1990-ig a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) elnökségi tagja, illetve az edzőbizottság vezetője. 1991-től haláláig a KSI szaktanácsadója volt. 1992. november 14.-én hunyt el Wörglben, Ausztriában. Élete során rengeteg cikket, könyvet írt az ökölvívásról, sőt árnyékolástól az edzőküzdelemig címmel oktatófilmet is készített. Jelentősebb munkái: Ökölvívás. Dobránszky Istvánnal segédoktatói tanf. jegyz. (1953), Kezdő ökölvívók módszeres oktatása. Dobránszky Istvánnal. (1958), Ökölvívás. TF tankönyv Dobránszky Istvánnal (1961), Ökölvívás. Szakszöveggyűjt., összeállítás TF TI jegyz. (1977), Az ökölvívás elmélete és módszertana TFTI jegyz (1984)Cikkei: Népsportba, Ökölvívásba (61-74-ig szerkesztőbizottság tagja), Képes Sportban jelentek meg.
Sermer György
Szegeden született 1932. október 25-én. 1958-ban tett alapfokú ökölvívó versenybírói vizsgát, majd nem sokkal később már 1963-ban AIBA nemzetközi minősítést szerez. Versenybíróként 8 Olimpián: 1964 Tokió, 1972 München, 1976 Montreal, 1980 Moszkva, 1984 Los Angeles, 1988 Szöul, 1992 Barcelona, 6 Világbajnokságon és 11 Európa-bajnokságon vett részt. A bíráskodás mellett 1964-től egészen ’89-ig a MÖSZ bíróbizottságának a vezetője. 1990-től, pedig a MÖSZ elnöke. Már 1978-tól lát el nemzetközi feladatokat is, ebben az évben lett az EABA Végrehajtó Bizottságának tagja, ’82-től, pedig már az AIBA Bíróbizottságának is a tagja, valamint a nemzetközi versenybírók tovább képzésének és minősítésének vezetője. Munkái: Ökölvívás (1979), Verseny és játékszabályok (második kiad. 1983), Verseny és játékszabályok harmadik átd. kiad. Kincses Ferenccel (1987)
Papp László
1926. március 25.-én született. 1943-ban műszerészként végez és 45-től a MÁV alkalmazottja, majd ’53-ban a Kohó Gépipar munkatársa lesz egészen ’69-ig. Az ökölvívással 1945-ben kezdett el foglalkozni a BVSC-nél, ahol Fehér István volt a nevelő edzője. 1949-ben a Budapest Lokomotívba kerül. Már 46-ban OB-t nyert középsúlyban és a rá következő évben Európa bajnoki helyezett. A ’48-as londoni Olimpián, pedig már aranyérmet szerez, és ’49-ben EB első helyet. 1951-ben klubot és edzőt vált, és a Bp. Bástya színeiben Kovács Károly kezei alatt folytatja. Milánóban újabb EB címet gyűjt be, és a XV. helsinki-i Olimpián immár nagyváltósúlyban második aranyérmét. 1953-ban kerül Adler Zsigmond edzőhöz, akivel később edzőként is együtt dolgoznak. 1954-től a Vasas versenyzője. Az 1956-os melbournei Olimpián az újkori ökölvívás történetében először megszerzi harmadik bajnoki címét. 1957-től a hivatásosok táborába áll, ahol 29 mérkőzéséből 27-szer győzött, és 2 döntetlenje volt. 62-64-ig profi Európa-bajnok, azonban hivatásos világbajnoki címet nem vívhatott! 1964-ben visszavonul az aktív öklözéstől, és az FTC, majd a Bp. Honvéd ökölvívó szakosztályának tanácsadója. 1969-ben kerül a magyar válogatott szövetségi kapitányi, illetve vezető edzői pozíciójába. 1970-ben sikeres edzői munkájáért mester edzői címet kapott. 1978-ban elhagyja a válogatottat és az Óbudai TSZ SK ökölvívó szakosztályának edzője lesz, a következő évben azonban visszatér, és egészen ’92-ig irányítja a válogatott csapat munkáját. Ezt követően visszavonultan élt. 2003. október 16.-án Budapesten hunyt el.
Eredményei: 3x-os olimpiai bajnok (1948, 1952, 1956.)
2x-es amatőr Európa-bajnok (1949, 1951.)
3x-os főiskolai világbajnok (1949, 1951, 1954.)
7x–es magyar bajnok (1946-47, 1952-56-ig)
profi Európa bajnok (1962-64 között 6-szor védte meg címét)
Kitüntetései:
1982 a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezüst fokozatú Érdemrendje
1989 World Boxing Council (WBC) a „Világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívója” öve
1991 a Halhatatlanok klubjának tagjává választották
1992 a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje
1996 a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje és miniszteri díja
2001 Budapest díszpolgárává választják, és Millenniumi Ezüst Emlékérmet kap
MÖSZ örökös tiszteletbeli elnöke ökölvívó érdemrend kitüntetettje
nemzetközi Ökölvívó Hírességek Csarnokának tagja
Filmszerepei: Nehéz kesztyűk (1957),
Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni (1981)
Kocsis Antal
1905. nov. 17.-én született. 1923-tól a MÁVAG ökölvívója. Edzői Untenecker József és Steve Klaus. Az 1928-as amszterdami Olimpia légsúlyú bajnoka lett – a Magyar ökölvívás történetének első olimpiai bajnoka! Azonban ezt követően nem kapott a megélhetését biztosító állást, ezért Amerikába megy profi ökölvívónak. ’31-ben a MÖSZ hazahívja, néhány hivatásos mérkőzés vív itthon, majd visszatér a tengerentúlra és még 5 esztendőn, keresztül keresi a kenyerét profiként. Visszavonulása után is kint él és csak látogatóba tér haza. 1994 október 25.-én halt meg Tatusville-ben (USA), hamvait a tengerbe szórták.
Eredményei: Olimpiai bajnok (1928, Amszterdam)
EB I. (28)
EB II: (27)
OB I. (26, 27, 28, 29)
Harangi Imre
1913 Október 16.-án született. Budapesten a MÁVAG-ban dolgozott. Első magyar bajnoki címét 1933-ban szerezte, majd még öt alkalommal ismételt.1934-ben a budapesti Európa-bajnokságon ezüstérmet szerez, majd ’36-ban Berlinben olimpiai bajnok lesz. A II. Világháborúban súlyosan megsérül, így munkáját sem tudja folytatni, trafikot nyit, amelyet a pályafutása során szerzett tiszteletdíjakkal díszít ki. 1979 február 4.-én Budapesten hunyt el. 2000 tavaszán Nyíradonyban Harangi Imre Társaságot alakítottak az Olimpiai eszme népszerűsítésére.
Csík Tibor
Jászberényben született 1928. szept. 2.-án. Ökölvívó pályafutását a jászberényi Lehel SC-ben kezdte 1944-ben az Albert fivérek keze alatt, majd a Szolnoki MÁV-hoz igazolt, amelynek színeiben 1946-ban magyar bajnok lett. 1947-ben Újpestre igazolt. 1948-ban Londonban olimpiai bajnok lett. Hazatérése után Jászberény díszpolgárává avatták. 1949 FVB-t nyert, ezt követően abbahagyta az ökölvívást. Újpesten tisztviselőként dolgozott, és a Könyves Kálmán Gimnáziumban esti tagozaton tanult. A forradalom alatt egy fegyveres csoport tagja volt, s emiatt menekülésre kényszerült. Egy ideig Európában, majd Ausztráliában, Sydneyben telepedett le. Kikötőben alkalmi munkásként, később, pedig munkanélküli segélyből élt. Közben Jászberényben megfosztották díszpolgári címétől. 1976. május 22.-én májgyulladásban hunyt el. Az ausztráliai magyar konzulátus nem vállalta temetésének lebonyolítását. Az emigrációban élő magyarok segítségével helyezték örök nyugalomba. A rendszerváltást követően Jászberényben visszaállították díszpolgári címét, és utcát neveztek el róla.
Török Gyula
Kispesten született 1938. jan. 24.-én. 1954-ben géplakatos szakmunkásként végzett és 55-től a Gránit Vállalat anyagbeszerzője lett. 1948-ban a Kispesti AC-ban kezdett az ökölvívással foglalkozni, nevelőedzője Szolnoki László volt. 1950-től a Kistext-ben folytatja és Fogarasi Mihály lesz az edzője, majd ’57-től a Bp. Vörös Lobogójába igazol, 1953-tól Énekes Árpád keze alatt készült a mérkőzéseire. ’63-ban a Tatabányai Bányászba kerül, itt Szabó Domokos tanítványa lesz. Nem hosszú időre, mert ’65-ben az MTK-ba igazol. Még versenyzőként elkezd edzősködni, 1964-től a Csepel SC–nél később, pedig a Bp. Építők edzője. 1993-ban a válogatottnál is segédkezett másodedzőként.
Eredményei: Olimpiai bajnok (1960, Róma, légsúly)
EB II.(59)
OB I. (57, 58, 61, 62, 64)
Gedó György
1949. ápr. 23.-án született. Minőségi lánchegesztő szakmunkásvizsgát tett, majd Pol. Főiskolát végzett. ’65-től hegesztőként dolgozott, 1972-től, pedig a Belvárosi Vendéglátó Vállalat üzletvezetője lett, egészen 1990-ig dolgozott ebben a munkakörben. Az ökölvívással 1957-ben kezdett el foglalkozni a Békéscsabai Építőknél. 1965-ben került át a Pamut SC-be, de már ’67-ben tovább állt a Vasasba. Nevelőedzője Kociha János, edzői Szigeti Ferenc és Szalay László. 1969-ben, majd ’71-ben is Európa bajnoki címet szerez. 1972-ben a müncheni Olimpia bajnoka lett. A versenyzést 1980-ban befejezi, és a Vasasban edzőként foglalkozik tovább az ökölvívással. 1982-ben visszavonul a sporttól. 1968-ban, 1972-ben az év ökölvívójának választották.
Kovács István
1970 Augusztus 17.-én születtet Budapesten. 1982-ben kezd el öklözni az EVIG-ben, nevelőedzője Wallenhoffer Zoltán volt. Már ’87-ben ifiként magyar bajnokságot nyer, ’88-ban, pedig junior Európa-bajnoki címet szerez. 1989-ben a Vasasba igazol, ahol először Bódis Gyula az edzője, majd a válogatottat is irányító Szántó Imre.’91-ben felnőtt Európa-bajnokságot nyer, és még ez évben megszerzi a sportág első magyar világbajnoki címét is. A következő évben a barcelonai Olimpiáról még csak bronzéremmel tér haza, az 1996-os atlantai Játékokon azonban olimpiai bajnoki címet szerez. Ez évben az Európa-bajnokságon is a dobogó legfelső fokára állhat. 1997-ben egy újabb világbajnoki cím begyűjtése után az Universum Boksz-Promotion hivatásos öklözőjeként folytatja tovább pályafutását. 2001-ben profi világbajnoki övet szerez, majd 2003-ban címének elvesztését követően visszavonul az aktív ökölvívástól. Ezt követően a professzionális rendezvényeken supervisorként tűnik fel. 2005-től újra szorítóba lép hivatásos mérkőzéseken, de már, mint bíró.
Eredményei: Olimpiai bajnok (1996)
2x Világbajnok (1991, 1996)
2x Európa-bajnok (1991, 1996)
profi Világbajnok
profi Európa-bajnok