A Magyar Ökölvívás története
írta:Szuknai Zsuzsanna
A magyar ökölvívás kiemelkedő személyiségei
A magyar ökölvívás kiemelkedő eredményei
A magyar amatőr női ökölvívás történetének első 20 éve
A sportág megjelenése és meghonosodása
A hazai ökölvívás első emlékei nem kisebb történelmi személyekhez fűződnek, mint gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós. Széchenyi angliai utazásai során már 1815-17 között megismerkedett az ökölvívással. Bár Õ maga csak tanulmányozta és elméletben foglalkozott az öklözéssel, tapasztalatait az Önismeret című könyvében írja le. 1822-ben már barátjával, Wesselényivel látogat Angliába, aki „Gentleman” John Jackson edzőtermében vesz ökölvívó leckéket, ezzel Ő-t tartják az első magyar ökölvívónak. Meg azonban kell említeni, hogy 1973-ban a Rákóczi- életrajzi okmányokban Szörényi László kutató olyan információkra bukkant, mely szerint II. Rákóczi Ferenc prágai tartózkodása alatt 1688-tól már foglalkozott ökölvívással, sőt állandó, fizetett edzője volt. Meghonosítása azonban Eszterházy Miksa nevéhez fűződik. Ő is, a világot járva számos sportág mellett az ökölvívással is megismerkedett és rajongója lett. A kezdeményezésére 1875-ben megalakuló Magyar Atlétikai Clubban (MAC) az ökölvívás is helyet kap. A MAC 1875. május 6.-i nyilvános atlétikai versenyén már ökölvívó küzdelmek is helyet kapnak. A verseny négy indulója közül Fittler Kamill lett a győztes. (Fontos megjegyezni, hogy ekkor még nem voltak súlycsoportok). A fejlődés biztosítása érdekében a MAC Angliába küldi Halász Zsigmond vívómestert ökölvívó edzői tapasztalatszerzésre. Mullins és Donelly mesterektől tanulta az önvédelem művészetét. Ezt követően a MAC-ban oktatja is az ökölvívást és több olyan tanítványt is kinevel akiknek később fontos szerep jut a sportág terjesztésében. Ilyen Vermes Lajos, aki Szabadkán és Dr. Baintner Hugó, aki Kolozsvárott honosította meg a sportágat. Lendületesebb fejlődés csak a század utolsó éveiben indult meg, amikor a MAC-on kívül más egyesületek is – mint a BTC, NTE, MTK – alakítanak ökölvívó szakosztályt. Ezeken kívül még fontos megemlíteni a palicsi boksz életet, ahol már az 1880-as években megrendezték az úgynevezett Palicsi Olimpiát. Az elsőn 1881. július 17-én Scossa János vívta ki az első helyet. 1894 dec. 9-én elsőként méri össze boksz tudását két egyesület, a MAC és a BTC. Lényeges előrelépés az 1900-as évek elején következett be, amikor a zártkörű egyesületek - MAC, BTC – mellett olyan szélesebb rétegeket (nem csak az úri osztály tagjait) is befogadó klubok, mint a MAFC, MTK létrehoztak ökölvívó szakosztályt. Így az ökölvívás igazi bázisát képező munkás fiatalok is lehetőséget kaptak. Mindkét klubban külföldi edzőt szerződtettek a MAFC-ban az egykori könnyűsúlyú öklözött Bobby Dobbsont Amerikából, az MTK-ba a Dán J. Hollberget. Népszerűsödés másik fontos eleme a súlycsoportok bevezetése. Az első súlycsoportos versenyt a MAFC rendezte 1910 dec. 2-án. És szintén az Õ rendezésükben került sor az első nemzetközi versenyre is, 1912 febr. 12-én, ahol 6 súlycsoportban léptek szorítóba a versenyzők, amelyből ötben magyar győzelem született. Ez azonban nem is olyan nagy bravúr, ha tudjuk, hogy a nemzetközi jelleget mindössze az osztrák Richard Strauss képviselte. A következő évben azonban már angol és német versenyzők is részt vesznek a tornán. Közben 1911-ben megjelenik az első magyar ökölvívó szakkönyv Bing Ede Bokszolás című műve a Nemzeti Sportkönyvtár sorozatban. Ugyanez évben még egy mű napvilágot W.G.Wallner Az Angol bokszolás rendszere címmel gyakorlati leírásokat, ábrákat, szakszótárat tartalmazó könyve. Az elsõ világháború a többi sportághoz hasonlóan az ökölvívást is megbénította. A háború után, pedig sokáig nem volt gazdája a sportágnak. Magánpróbálkozások útján alkalmi versenyekkel próbálták a közönség érdeklődését fenntartani, illetve újra kivívni.
A MÖSZ megalakulása, és működése
Jelentősebb előrelépés 1920-ban következik be, megalakul a Magyar Birkózok Országos Szövetsége, melyben az ökölvívó szakosztály is helyet kap, elnöke Dr. Tatics Péter lesz, a főtitkár Dr. Rendek Károly. A boksz képviselőinek nem jutott szerep a szövetség vezetésében, és az is 3 év munkájába került, hogy a szövetség elnevezésébe bekerülhessen, a bokszolók elnevezés ettől kezdve, azaz 1923-tól Magyar Birkózok és Bokszolók Országos Szövetségeként működött tovább. MBBOSZ elnöke Szieberth Imre. A szakosztály munkájának köszönhetően még ebben az évben megrendezik az első országos bajnokságot 8 súlycsoportban. A következő évben, pedig már nemzetek közötti találkozóra is sor kerül. Június 1-jén a MAC pályán az osztrák csapat ellen győzedelmeskedik válogatottunk. Az ökölvívás rohamos fejlődése szükségessé tette az önálló szövetség létrehozását. Ennek legnagyobb szószólója Kankovszky Arthur volt. De törekvése nem csak a birkózó sport képviselőivel ütközött, hanem az ökölvívók között is akadtak ellenzői az önállósodásnak. Így nem is csoda, hogy 1925. jan. 3-án megtartott tanácsülésen nem sikerült érvényt szerezni az első követeléseknek. A következő gyűlést megelőzően Kankovszky összehívta az ökölvívó egyesületek vezetőit, és írásbeli állásfoglalásra szólította fel őket az önálló ökölvívó szövetség megalakításának kérdésében. A január 16-án megtartott tanácsülésen Kankovszky beterjesztette az önálló ökölvívó szövetség felállását követelő indítványát. Mivel az indítvány elutasításra került, Kankovszky lemondott a MBBOSZ-nél betöltött alelnöki tisztségéről. A tanácsülés a lemondását nem fogadta el és az ellentétek csökkentése érdekében autonómiát ajánlott fel a boksz szakosztálynak. Kankovszky ebben az évben a már korábban elkészített versenyszabályok mellé, megszerkeszti az ökölvívás kézikönyvét, mely jelentősen hozzájárul a vidéki bokszsport fellendüléséhez. A növekvő közönségsiker hatására július 29-én megalakítják az új szövetség alakuló közgyűlésének előkészítő bizottságát. Az ülésen Kankovszky mellett 12 egyesület képviselői vesznek részt. Az alakuló közgyűlésre 1925. augusztus 17-én a Park szálló külön termében kerül sor. Innentől az ökölvívás a Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) fennhatósága alá tartozik. A MÖSZ első tisztikarra: Elnök: Gróf Szigray Antal Társelnökök:Paupera Ferenc dr., Tatics Péter dr. Alelnökök: Kankovszky Arthur, Weisz Richard, Rácz Vilmos dr., Balázs Aurél, Balogh Miksa Főtitkár: Barabás Jenő dr. Háznagy: Esterházy Tamás gróf Főpénztáros: Baltazár Tibor Ellenőr: Vajda Andor Szövetségi kapitány: Kállai Jenő Gazda: Schenk Imre Ügyész: Szálka Béla dr. Számvizsgáló: Tusák László, Steinfeld László Orvosok: Cseuz László dr., Győri Ernő
Igazgató tanács tagjai: Bartók Béla, Boros Pál dr., Csillag Miklós, Frankó Mihály Haán Sándor dr., Kiss Árpád, Steiner Alfréd, Hirschberg István, Nagy Bertalan, Szieberth Imre, Szy István, Szabó Endre, Tillik József, Weckinger Lajos, Ziprisz Frigyes
Szeptember 27-én sor kerül az alakuló tanácsülésre Szigray Antal gróf elnökletével. Ekkor választják alelnöké Kankovszkyt. Az új vezetés négy fő feladatot tûz ki:
1, új szakosztályok szervezése
2, bajnoki rendszer bővítése
3, nemzetek közötti találkozók szélesítése
4, szakemberképzés
A fejlődés érdekében egy külföldi tréner szerződtetéséről is döntenek, az ezzel járó költségeket – az anyagi javak hiányában - az elnök vállalja fel. A német Emil Volkmerre esik a választás, akinek a vezetésével 1925. december 7.-étől megkezdődik a trénerképzés. 1925-ben a megalakuláskor Kállai Jenőt választják szövetségi kapitánynak, de már 1926. márciusában lecserélik Erdős Sándorra. Az Ő felügyelete mellett készült Ted Kid Lewis edző vezetésével a válogatott a ’27-es Európa-bajnokságra. A MÖSZ fontosnak tartotta a válogatottak szervezet közös felkészítését. A gyors ütemű munka eredményeként 1927-re a Magyar Ökölvívás világhírnevet vívott ki magának. Mivel ez időben, a profi bokszban zavaros állapotok uralkodtak szükségszerűvé vált a professzionális ökölvívás megszervezése. Ezért a szövetség létrehozza professzionista alosztályát, amelynek előadójául Heltai Hugót nyeri meg. Az alosztály hivatásos ökölvívók érdekeit hivatott képviselni, azonban a megfelelő gazdasági erőforrások hiányában munkája főként a magyar professzionális bokszolók külföldi mérkőzéseken való kisemmizésének megakadályozására korlátozódott. A trénerképzés mellett a bíróképzés is fontos szerepet kap és szintén már 25.-ben elkezdődik. Ez ideig a MBBOSZ működése alatt néhány gyakorlati alapon működő bíró látta el a bíráskodást, így működött Erdõs Sándor, Hegedûs Péter, Kankovszky Arthur, Steiner Alfréd, Unteneker József (igazából ők a magyar amatőr ökölvívás első bírái). 1924-ben a szakosztály ugyan már szervez bíróképző tanfolyamot, de folyamatos képzés csak a szövetség megalakulása után kezdődik el. Az első vizsgázott bírók: Faragó Tibor és Vadász Gyula volt. A tanfolyamokról rövid idő alatt tekintélyes számú nemzetközileg is elismert bokszbíró került ki. 1927-re a bírók száma már oly mértékben megemelkedik, hogy a MÖSZ szükségesnek látja az osztályba sorolás bevezetését. Ezt a feladatot a bíróbizottság látta el, amelynek elnöki tisztét Kankovszky töltötte be. A bizottságnak a 30-as években a legfőbb feladata – mivel a bírók létszáma már 300 főre emelkedett – a bírói kar nívójának növelése lett. Ezt továbbképző tanfolyamokkal, valamint szelektálásokkal próbálták elérni. Másik fő feladatuk a bíróküldés megszervezése, melynek elvégzésére külön bizottságot hoztak létre. Ezáltal a helyszínen tudták ellenõrizni a bírák működését. Erre a pontozólapok ellenőrzése is lehetőséget adott. Így a bizottság pontos képet tudott alkotni a bírák értékéről. A bírói kar másik fontos bizottsága a fegyelmi bizottság, amely önálló hatáskörrel rendelkezett a bírók hibáinak fegyelmi vétségeinek elbírálásáról. Már ekkor élt a hibapontok rendszerre, ez alapján végezték az év végi osztályba sorolást. Ezen szigorú rendszabályoknak volt köszönhető, hogy nagy nemzetközi elismerésnek örvendtek a magyar bírók, ami rendszeres meghívásokban jutott kifejezésre. A bíróbizottság sajátos autonómiával rendelkezett a szövetségen belül.
A szövetségnek kezdetben nincs állandó székhelye, folyton vándorol, hol klubokban, hol kávéházakban. Állandó helye csak az alkotmány utcai szövetségi ház létesítése után lett. A szövetség a megalakulását követően azonnal jelentkezett Nemzetközi Amatőr Boksz Szövetségnél, amely 1926-ban párizsi ülésén felvette tagjai közé. A nemzetközi szövetség akkori elnöke J. H. Douglas volt. A magyar szövetség munkájának köszönhetően 1930-ban Magyarország Európa-bajnokságnak adhatott otthont. A magyar diplomácia akkori legnagyobb sikerre volt, hogy az 1928-as amszterdami Olimpia alatt megtartott FIBA ülésen a MÖSZ megkapta a rendezési jogot. Az ülés másik jelentős eseménye a magyar szakvezetés szempontjából, hogy Kankovszkyt beválasztják az öttagú Vizsgáló Bizottságba és a nyolctagú Szabálymagyarázó Bizottságba. A mérkőzéseket az Iparcsarnokban bonyolították le, a szervező irodát, pedig a Palace szállóban alakították ki. Az eseményen 11 nemzet 64 ökölvívója vett részt, a megnyitó ünnepségen, pedig számos előkelő vendég mellett ott volt H. G. Douglas (FIBA elnöke). A magyar csapat 3 arany – és 1 ezüstéremmel a nemzetek közötti pontverseny élén végzett. Az eseményt jelentős érdeklődés kísérte, naponta 3-4 ezer néző szurkolta végig a mérkőzéseket. A MÖSZ az évfolyamán bevezeti a szövetségi díjversenyeket, hogy azon csapatoknak is biztosítsa a versenyzési lehetőséget, akik nem vehettek részt eddig a csapatbajnokságon. A díjmérkőzés első két helyezettje a CsB V.,VI. helyére került. A CsB iránt ekkor már akkora volt az érdeklődés, hogy napokkal a mérkőzést megelőzően elkapkodták a jegyeket. 1931-ben a nemzetközi amatőr boksz szövetség élére a svéd Söder Lund Oszkár kerül, aki a los angelesi Olimpia előkészítő bizottságába beválasztja Kankovszky Arthurt. Aki ’33-ra már a nemzetközi szövetség főtitkárává lépett elő, illetve megbízták a FIBA hivatalos lapjának az Official Bulletinnek a szerkesztésével. Ugyanez évben újabb EB rendezési jogot kap a MÖSZ. Eközben ’32-ben Kankovszky kezdeményezésére létrehozzák a Magyar–Bajor–Csehország valamint Ausztria ökölvívó szövetségei a közép európai kupabizottságot, melynek elnöki tisztét szintén Kankovszky látja el. A MÖSZ munkájának eredményeként ekkorra az ökölvívás már vidéken is jelentős népszerűségnek örvend, mi sem bizonyítja jobban, hogy Szegeden, Baján, Békéscsabán, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Ózdon, Kecskeméten és Kaposvárott is ökölvívó klubok alakultak és számuk rohamosan emelkedett. A nagyfokú érdeklődést mutatja, hogy ’29-től már a levente intézményekben is megkezdődött az ökölvívás oktatása. Trénereiket a MÖSZ-szel közösen szervezett tanfolyamokon képezték ki. Oly mértékben növekedett a levente egyesületek száma, hogy ’39-re már 130-ra emelkedett, ezzel megteremtődött az utánpótlás nevelés. Kezdetben ezek az iskolák csak egymás között rendezték meg versenyeiket, teljesen elzárkózva a polgári köröktől. Azonban a 30-as évek közepétől megalakulnak a levente egyesületek, és már részt vesznek a MÖSZ által rendezett versenyeken is. 1932-ben Forray lemondását követően megfelelő vállalkozó híján Kankovszky kerül a szövetségi kapitányi székbe is. Közben 1931-ben válogatott edzőnek Steve Klaust kérik fel, és Ő végzi a los angelesi Olimpiai keret felkészítését, azonban anyagi okokból már nem utazik a csapattal. A MÖSZ unszolására Forray ugyan visszatér a kapitányi székbe, de rövid idő multán újra lemond és átmenetileg megint Kankovszky tölti be a tisztséget, egészen ’34-ig, amikor a közgyűlés Kiss Elemért bízza meg a feladattal. Ez évben ad engedélyt a szövetség a honvédségnek, hogy ökölvívói elindulhassanak a MÖSZ által szervezett rendezvényeken. Ennek egyik jelentős oka volt a honvédség komoly anyagi támogatása, illetve a MÖSZ rendezvényeinek segítése. A rohamos fejlődésnek köszönhetően a MÖSZ 64 tagegyesületével – 28 Budapesten, 34 vidéken – belépett az ország legnagyobb szövetségeinek a sorába. Az 1934-es Európa-bajnokságra a városi színházban kerül sor–nem lévén sportcsarnok. A megnyitón Horthy Miklós kormányzó is jelen van. A kontinensviadalra készülõ magyar válogatottat Adler Zsigmond készítette fel, az Ő vezetésével 2 arany–és 4 ezüstérem született. 1939-ben Forray Árpád a dublini EB-re utazó keret létszámát illetően összetûzésbe kerül a MÖSZ vezetésével, mely következtében hátat fordít a szövetségnek, és nem utazik ki a csapattal. Így versenyzőink vezető nélkül kénytelenek részt venni a megméretetésen. Ekkor már érződik a háború előszele, erősen visszaesik nemzetközi szereplésünk. A háború alatt ugyan, megrendezésre kerülnek a CsB-k és az egyéni bajnokságok, de alacsony a résztvevők száma, és csökken a színvonal is, a válogatott találkozók száma pedig minimálisra csökken. A magyarok is részt vesznek az 1942-es „háborús” EB-n – melyet 1946-ban az AIBA érvénytelenített – ahol már Sulkó Béla a szövetségi kapitány és Dobrászky István a szövetségi edző. A kontinens torna alatt FIBA- ülést tartottak, melyen lemondatták Kankovszkyt fõtitkári címéről, mert a MÖSZ-ben már nem töltött be tisztséget, és ez ellentmondott az AIBA szabályzatának. Hazai megbízatásairól Ő mondott le a MÖSZ vezetőivel való viszonyának megromlásával. Újjászerveződött a MÖSZ Dr. Kresz László, Forray Árpád, Tusák László, Miklós István lettek az új vezetők. A háborút követően nehéz volt az újrakezdés, az edzőtermek tönkrementek, sok versenyző is elesett, akik pedig újra fel tudták húzni a kesztyűt rossz erőnléti állapotban voltak, éheztek. Ilyen körülmények között is egy arany és két bronzérem született a ’47-es dublini EB-n ahová már Adler Zsigmond utazott a csapattal edzőként. A MÖSZ vezetésében is változás történik, az új választást követően Dr Iván Ferenc, Forray Árpád, Tusák László Missik Béla és Gesztődi Guido alkotja az új törzset. A következő évi Olimpiára megint újabb szövetségi kapitányt jelöltek ki, Bártfai Bélát. Az Olimpiára nem engedik Adlert kiutazni a csapattal, mert azzal vádolták meg, hogy „el akarta adni a magyar csapatot”. Mindezt a titkos szolgálat által elfogott levél miatt, melyben barátja az „amerikás magyar” Steve Klaus tehetséges öklözők iránt érdeklődött. Ennek ellenére két magyar olimpiai bajnoki cím születik Csík Tibornak és Papp Lászlónak köszönhetően. Az 1951-ben megalakuló Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB) az ökölvívó szövetségre is meghatározó hatást gyakorol. A MÖSZ névlegesen ugyan megmarad, de az OTSB Nehézatlétikai Fõosztályához kerül, és az irányítást innen kapja. A válogatott vezetésére is állami edzőt neveznek ki Kovács Károly személyében, azonban Adler Zsigmond is a csapat mellett marad. Az 1956-os esztendő nemcsak a forradalom miatt jelentős, ebben az évben szerzi meg Papp László a harmadik olimpiai aranyérmét, első ízben a sportág történetében. A forradalmat követően a MÖSZ-ben megnő a „hatalmi harc”. Újból Bártfai Béla kerül a kapitányi székbe, mivel Kovács Károly sem tért haza az olimpiáról (ahogyan több versenyző és sportvezető sem). Edzőként Énekes Árpád, Bondi Miksa és Szántó Imre dolgozik. A sportág meggyengül, sok öklöző elhagyja az országot, számos válogatott kerettag is. Ennek következtében gyengül a CsB és az egyéni bajnokságok színvonala. A szövetség ez idáig főként az élvonallal foglalkozott, az utánpótlás neveléssel azonban nem igen. Emiatt - néhány tehetséges versenyzőnek köszönhetően ugyan voltak nemzetközi eredményeink -, de a lemaradásunk az előző évekhez képest fokozatosan nőtt. A hanyatlás külföldi tapasztalatcserékkel a válogatási rendszerek elemzésével sem sikerült megállítani. A 60-as években a MÖSZ vezetése a tömegesítésben látta a megoldást, úgy gondolták a mennyiség növelésével a minőség is, javulni fog. Volt olyan időszak, amikor több mint 10.000 igazolt öklözőt tartottak nyílván Magyarországon. Ezenkívül új versenyformák, illetve edzéselmélet bevezetésével is, próbáltak javítani a helyzeten. Azonban egyik módszer sem váltotta be igazán a hozzá fűzött reményeket, mi sem tükrözi jobban, hogy 1964-ben a tokiói Olimpián 36 év után először egyetlen magyar versenyző sem szerzett érmet. Ezért 1969-ban elindították az ökölvívást a Központi Sportiskolában (1963-ban hozták létre), hogy az utánpótlás nevelés biztosított legyen. A helyzetet nehezítette az ökölvívás ellenes hangulat is, nagy viták dúltak az ökölvívásban balszerencsés módon bekövetkezett balesetek – két profi vb címmérkőzés is halállal végződött – folytán a sportág jelenéről és jövőjéről. Nem volt megoldott a magasabb korosztályba kerülők versenyeztetése sem, az edzők gyakran a még felkészületlen fiatal felnőtteket odaadták tapasztalt versenyzőknek, így mielőtt még kiderültek volna képességeik, elpártoltak a sportágtól. Megoldást a minimum vizsga bevezetésében és különböző szintû egyéni versenyek rendezésében látták, de sajnos kevés eredményt hoztak. A kívánt változást személycserékkel sikerült megvalósítani. Új vezetőkkel frissül fel a szövetség vezérkara a válogatott élére pedig a Papp- Adler duó kerül. A szövetség utánpótlás nevelésben is előre lép, 1966-ban Kárpáti Lajos vezetőedző irányításával beindul a junior válogatott munkája – ez igazából a későbbi korosztályos Európa bajnokságokon hozza meg a befektetett munkát. 1969-ben tud kivergődni a hullámvölgyből sportágunk, és beköszönt a magyar ökölvívás második aranykora, történetének legeredményesebb négy éve. Ez évben 2 EB arany-, majd 1970-ben junior Európa-bajnokságon 5 arany-, ’71-ben – idegenben megrendezett EB-n először – 3 aranyérem született, és a Müncheni Olimpián is újra volt bajnokunk. Sportdiplomáciánk is jelentős előrelépést könyvelhetett el ebben az időszakban. Hatalmas sikernek mondható, hogy magyar javaslatra, megrendezésre kerül az első junior Európa bajnokság, melynek Miskolc adhatott otthont. Az 1970 májusában megalakuló Európai Amatőr Szövetség (EABA) végrehajtó bizottságába beválasztották Paraczky Sándort a MÖSZ főtitkárát. 1973-ban az első EABA nemzetközi bíróképzőn is részt vehetett magyar jelölt, Sermer György - a MÖSZ bíróbizottságának vezetője 1964 óta – sikeres nemzetközi vizsgát tett. Néhány év alatt bíróink a jó működésüknek köszönhetően maximális létszámmal (8) szerepeltek a világszövetség listáján. Az elismerés másik jele az a számos meghívás, amelyek bíráinkat nemzetközi tornákra, semleges mérkőzésvezetőnek, pontozónak kértek fel. Hasonló tendencia volt megfigyelhető az edzők terén is, Magyarországra jöttek a külföldi edzők tapasztalat cserére, és a mi trénereinket kérték fel előadások, tanfolyamok vezetésére. Ekkor készíti el Sermer György, Somos Tihamér és Rajki Béla az ökölvívás szabályait rögzítő, oktatófilmet, mely olyan jól sikerül, hogy a nemzetközi szövetség a többi tagszövetségnek is ajánlja. Eközben válogatottunk nemzetközi szereplése is megélénkült, a válogatott találkozók mellett meghívásos tornákon is részt vesznek. 1971-ben a MÖSZ vezérkarában újabb változás következik be, a lemondott Karácsony István elnök helyére Borsos László kerül. A müncheni Olimpiát követően „az arany csapat” szinte az egyik napról a másikra szétesik. A gondot csak fokozza, hogy a szövetség vezetése részéről sincs határozott irányítás. A zűrzavart csak növeli Papp László lemondása, amely nem tart sokáig, mert a MÖSZ vezetése vissza tudja csábítani a válogatott élére. A bizonytalanság évei alatt újra hullámvölgybe kerül a magyar ökölvívás. ’73-ban az EB-n még elfogadható a teljesítményünk, de a hazai eseményeken már érződik, hogy gond van, ennek egyik jele, hogy elmarad a CsB. 1974-ben ugyan részt veszünk az elsõ amatőr VB-n, de eredménytelenül. 1975-ben a MÖSZ elnöki székébe megint új vezető kerül Schiller János személyében, a főtitkár Szemes László lett. A vezetésben bekövetkező gyakori változások sem javítottak a helyzeten, néhány év alatt a több mint 100 működő szakosztályból már csak 85 maradt. 1976-ban a szövetség ugyan újra indítja a CsB-t azonban új rendszerben, amely nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. ’77-ben az újra lemondott Papp helyére Kellner Ferenc kerül. ’79-ben a MÖSZ új vezetésének – az elnök Varga Ferenc, a főtitkár Schirilla György – sikerül Pappot rábeszélnie a vezetőedzői feladatok ellátására. A munkáját Kajdi János és Csötönyi Sándor edzők segítették. Közben nemzetközi diplomáciánk is felélénkül Sermer Györgyöt 1978-ban az EABA végrehajtó bizottságának tagjává választják, majd ’82-ben bekerül az AIBA bíróbizottságába és a nemzetközi versenybírók továbbképzésének és minõsítésének vezetője lesz. ’82-es esztendő az utánpótlás szempontjából is jelentős év, mivel az utánpótlás bizottság és Füzesy Zoltán szakfelügyelő kezdeményezésére beindul az Úttörő Olimpia. Már az első tornán több mint 400 gyerek indul. A szövetség a következő esztendőben sem tétlenkedik, és immár harmadik alkalommal szerveznek Magyarországra, Európa-bajnokságot, a rendezvény gördülékeny lebonyolítását közel 200 aktivista segítette. A kontinens tornára az újonnan épült Budapest Sportcsarnokban kerül sor. A befektetett munka meghozza gyümölcsét a magyar versenyzők 7 érmet gyűjtöttek be, köztük egy aranyat, amelyre 10 éve volt utoljára példa. Következő jelentősebb változás csak a rendszerváltást követően következik be. 1989 végén a MÖSZ elnöki székébe Sermer György kerül (aki emellett bírói munkáját tovább folytatja és ’92-ben már a nyolcadik Olimpiáján, működik). Az állami támogatás megszűnésével az egyesületek nehéz helyzetbe kerülnek, és több klub is tönkremegy, köztük számos nagy egyesület. A megmaradt klubok is nehéz anyagi körülmények között működnek és gyakran versenyeztetésre sincs elegendő pénzük. Az új rendszerben teljesen más jellegű vezetést igényelnek az egyesületek, amelyhez nehezen alkalmazkodnak a klubok vezetői. Azonban a nehézségek ellenére a munka tovább folyik, aminek köszönhetően 1991-ben elsőként magyar világbajnokot ünnepelhetünk Kovács István személyében. A MÖSZ vezetésében jelentős változás következik be, amikor az atlantai Olimpiát követően Csötönyi Sándor kerül az elnöki székbe. Kapcsolatainak köszönhetően jelentős támogatókat tudott a sportág mellé állítani. Tevékenységét nemzetközileg is elismerték és hamarosan az EABA Végrehajtó Bizottságának tagjává választották, majd 1998-ban a jurmalai EABA ülésen Technikai és Szabálybizottságba is beválasztják. Azonban az ülés még több diplomáciai sikert hoz, Szántó Imrét az edzőbizottság tagjává Nacsa Józsefet a bíróbizottság tagjává, míg Szakos Józsefet az ifjúsági bizottság titkárává választották. Ezenkívül Dr. Jákó Péter az orvosi bizottság elnökhelyettesi székébe kerül, aki ekkor már az AIBA orvos bizottságának vezetői tisztségét is betölti. A 90-es években az ökölvívás történetének egyik legjelentősebb eseménye következik be a sportág kétneművé válásával. ’96-ban a MÖSZ is engedélyezi a nők versenyeztetését, és ’96 március 25.-én leigazolják az első női versenyzőt. Azokat az eddig profiként bokszoló lányokat, akik amatőrként szerették volna folytatni a pályafutásukat a MÖSZ visszaminősítette, ezt követően azonban már nem vehettek részt hivatásos mérkőzésen. Az első női ökölvívó bajnokságot 1996. nov. 29-dec. 1 között rendezte meg a MÖSZ Budapesten. Az első hazai rendezésű nemzetközi tornára, pedig ’97-ben Szegeden került sor Boszorkány kupa elnevezéssel. A magyar szövetség a női bírók képzésében is az élen járt, első ízben ’96-ban szereztek versenybíró engedélyt Magyarországon nők. Mostanra pedig több nemzetközi minősítéssel rendelkező világversenyen rendszeresen működő női bíró található bírói karunkban. 2001-ben megalakítják a MÖSZ-ön belül a női szakágat, vezetőjének, pedig Dr. Orosz Klárát választják, aki rövid időn belül már az EABA női bizottságának is tagja. Közben a magyar ökölvívás egyik legnagyobb sikerét könyvelheti el az 1997-es felnőtt férfi világbajnokság megrendezési jogának megrendezésével, illetve az esemény lebonyolításával. A budapesti hazai szempontból eddigi legeredményesebb világbajnokságot két aranyéremmel zártuk. A nagy érdeklődésnek köszönhetően a szövetség az elkövetkezendő években szinte folyamatosan rendez világversenyeket különböző korosztályoknak: 2000-ben junior vb-t Budapesten, 2002-ben kadett VB-t Kecskeméten, 2003-ban női EB-t Pécsett, 2004-ben serdülő EB-t Siófokon, 2005-ben, pedig kadett EB-t szintén Siófokon. Az aktív nemzetközi munkának köszönhetően 2002-ben Csötönyi Sándort az EABA egyik alelnökévé és egyben az Ifjúsági Bizottság vezetőjévé választották. Az EABA 2006 januári rendkívüli tisztújító ülésén újra – egyhangúlag – megerősítette tisztségét. Az ökölvívás kedvelői ez évben is rangos hazai eseményen szurkolhatnak kedvenceiknek, hiszen Pécsett rendezik meg a felnőtt férfi Uniós Európa-bajnokságot. Reméljük, legalább- olyan sikeresek lesznek versenyzőink, mint a többi hazai rendezésű világversenyen, a rendezők, pedig az eddig is megszokott magas színvonalú tornát tudnak lebonyolítani.
A magyar amatőr ökölvívók hazai és nemzetközi szereplése
Az első próbálkozások
Az első magyar ökölvívónk Esterházy Miksa, az első hazai egyesület létrehozásával és ott ökölvívó szakosztály teremtésével megalapozta az ökölvívás magyarországi elterjedését. A MAC már megalakulás évében 1875-ben megrendezte az első ökölvívó tornát. A hét nevezőből 3 visszalépett, így a négy indulóból Fittler Kamill lett a győztes (megjegyzendő, ez még nem súlycsoportos verseny volt). A MAC a képzés szintjének emelése érdekében vívómesterét, Halász Zsigmondot Angliába küldi ökölvívó edzői tapasztalatok szerzésére. A fellendülés igazán csak a 80-as évektől indul meg, amikor a BTC, NTE, MTK, MAFC is létrehoz ökölvívó szakosztályt. 1894 dec. 9-én első ízben kerül sor két egyesület - a MAC és a BTC - közötti összecsapásra. A rendezvény nagy sikert arat. 1896-ban a MAC újabb versenyén már két angol öklöző is részt vesz. A MAC ez év őszén szerződteti az olasz Santellit vívóedzőnek, ezzel megsértve Halász Zsigmondot, aki elhagyja a klubot. A komolyabb versenyélet azonban csak a századforduló után indul meg. A mûegyetemen 1910. dec. 2-án először rendeznek súlycsoportokra osztott tornát. A MAC a következő év febr. 12-én már nemzetközi egyéni versenyt szervez, Budapest bajnokságai címen. Ítt a meghirdetett 6 súlycsoportból 5 végződik magyar győzelemmel. Az ökölvívó sport ez időben a Magyar Atlétikai Szövetség fennhatósága alá tartozik egészen az I. Világháború kirobbanásáig. A következő évben a 6 súlycsoportból már 3 végződik külföldi győzelemmel, pehelysúlyban a német Willy Netzler, a könnyűsúlyban az angol W. Mariott honfitársa I. Smith pedig középsúlyban szerez bajnoki címet. Meg kell említeni, hogy ezen a versenyen Kankovszky Arthur – aki később a MÖSZ-ben több meghatározó funkciót is betöltött – az ólomsúly bajnoka lesz.