Az I. Világháború utáni időszak
Az I. világháború után az első jelentősebb sportesemény az 1923. ápr. 1-én a MBBOSZ égisze alatt megrendezett Budapest bajnokság, amelyen már 8 súlycsoportban hirdettek bajnokot. Ezen a versenyen tűnik fel Adler Zsigmond(TVE), aki légsúlyban viszi el a pálmát. Ez év dec. 22-én kerül sor az I. felnőtt magyar bajnokságra.
Bajnokaink: légsúly Schuldiener Miklós (Sparta AC)
harmatsúly Jávorszky Aladár (III. ker. TVE)
pehelysúly Beruwaller Andor (III. ker. TVE
könnyűsúly Vörös Pál (Lapterjesztők)
váltósúly Pakurár Szilárd (FTC)
középsúly Szabó Ede (III. ker. TVE)
félnehézsúly Frank József (TTC)
nehézsúly nem volt induló
1924-ben elkezdődnek a később hagyománnyá váló nemzetek közötti találkozók. A sort az osztrákokkal nyitjuk. A MAC pályán felállított szorítóban az Adler, Erdős, Löwig, Untenecker, Osztermann összeállítású csapat 10: 2-re diadalmaskodik. A következő találkozón szept. 21-én Németország – abban az időben Európa legjobb csapatával rendelkeztek – ellen csúnya 3:11-es vereséget szenved a magyar válogatott (Adler, Erdős, Vörös, Schrieber, Székely, Ostermann, Frank). Ez évben nem rendeznek magyar bajnokságot, de a decemberben lebonyolított Budapest bajnokságon, felbukkan 2 új tehetség: Kocsis Antal (MAVAG) a légsúly, míg a 16 éves Gelb Miklós a bantamsúly bajnoki címét szerzi meg. A következő években mindketten meghatározó tagjai lesznek a válogatottnak. 1924. július 15-20. között Párizsban az Olimpia keretén belül kerül sor az I. Európa-bajnokságra. Európa-bajnoki címet, a legjobb helyezést elérő európai versenyzők kaptak. Magyarországot két ökölvívó Löwig Béla (TTC) könnyűsúly és Vörös Pál (Lapterjesztők) pehelysúlyban képviselte. Löwig költségeit a szakosztály, míg Vörösét különböző lapok fedezik. Löwig a belga Gennonal kezd, és vitatható ítélettel döntetlenre hozzák a bírók a mérkőzést, a 6 tagú versenybíróság azonban a belgát látja jobbnak. Vörösnek sajnos még a szorítóig sem sikerül eljutnia. Átesik a súlyhatáron 2 kg-mal, mivel nem engedik feljebb indulni, fogyasztani kezd, azonban 1,5 kg leadása után összeesik, ezzel számára be is fejeződött az Olimpia mielőtt elkezdődött volna. Az 1925. május 11-15. között Stockholmban megrendezésre kerülő I. önálló Európa-bajnokság még a MBBOSZ éra alatt zajlik. Május 4-én a nyilvánosságot kizárva válogató versenyt rendez a szövetség, majd kijelöli az utazó keretet: Adler Zsigmond (légsúly), Gelb Miklós (bantamsúly) 15 évesen!, Vörös Pál (könnyűsúly), Lőwig Béla (váltósúly), Bokodi Lajos (középsúly). A válogatott felkészítését Hegedűs Péter irányította, de a kiutazás előtt mindössze 3 nap összetartásra került sor. A svédek a háborúban legyőzött országok közül csupán Magyarországot hívják meg költségmentesen. Stockholmban 10 ország 46 ökölvívója lépett szorítóba. A magyarok közül Gelb és Adler tűnt a legesélyesebbnek, hiszen 6-6 versenyző szerepelt súlycsoportjukban. De sajnos az összes magyar induló elvérzett az első mérkőzésén. Ezt követően a MBBOSZ fennhatósága alatt utoljára kerül megrendezésre június közepén a második felnőtt országos bajnokság. Az augusztusban megalakuló önálló szövetséggel újkorszak kezdődik a magyar amatőr ökölvívás történelmében. Mivel a szövetség az egyik legfontosabb kötelességének az ifjúsági versenyek rendszeresítését tartja, november 25-én meg is rendezi Magyarország ifjúsági bajnokságát. Gróf Salmherman alapította vándordíjat a Terézvárosi TC viszi el, melynek 5 versenyzője is bajnoki címet szerez. Ez év december 26-án megrendezésre kerül a Budapest bajnokság, ahol a Sparta AC 4 bajnoki címmel megszerzi a legeredményesebb klub címet. 1926.-ban első ízben indítják el a csapat bajnoki küzdelmeket 5 csapat részvételével. A bajnokságban a TTC győzedelmeskedik. A november 13-án zajló II. országos ifjúsági bajnokságon feltűnik Kubinyi Frigyes, aki később a válogatott oszlopos tagja lesz. A TTC pedig másodízben is megszerzi a vándordíjat. A dec. végén lebonyolított Budapest bajnokságon Széles János tűnik ki, aki rövid időn belül Európa-bajnoki címet is szerezz. Az év folyamán 3 válogatott találkozóra kerül sor, az osztrákokat Budapesten máj. 1-én 8: 6-ra, nov. 5-én Bécsben 9: 5-re, míg Csehszlovákiát Bp. -n szept. 20-án 8: 4-re győzzük le. ’27-ben az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő csapatbajnokság a TTC megvédi bajnoki címét. Április 9.-re nem mindennapi rendezvényt hoz létre a szövetség a Beketow – cirkuszban. A válogatott keret tagjai a legjobb hivatásos öklözők ellen lépnek szorítóba. A megméretetés az amatőrök fényes sikerét hozza, az amatőr – professzionista küzdelmekből mind amatőr győzelemmel végződik. A válogatott tagjai: Kocsis Antal, Gelb Miklós, Szobolevszky Sándor, Schreiber Sándor, Csiszár Ferenc, Micsicsák János, Bokodi Lajos. A szövetség a találkozót felkészítő jelleggel szerezte a berlini Európa-bajnokság előtt, amelyre máj. 16-20 között került sor. Az utazó keretet az ápr. 30-ai magyar bajnokság alapján hirdetik ki. A szövetség vezetői úgy döntenek, csak a megfelelő tudással rendelkező öklözőket utaztatják, így Kocsis, Gelb, Balázs István, Micsicsák János indul az EB-re. A csapat vezetője a MÖSZ elnöke gróf Szigray Antal, a szövetségi kapitány Erdős Sándor, trénerként a csapattal tart Ted Kid Lewis – váltósúlyú angol világbajnok - is, aki a válogatott felkészítését irányította. Az első ellenfélen minden magyar sikeresen átlép. Kocsis mivel 4-en voltak máris döntőbe kerül, ahol pontozással kikap, így ezüstérmet szerez. Gelb és Balázs bronzérmet vív ki, míg Micsicsák sérülés miatt nem áll ki a harmadik helyért. Az utánpótlás-nevelés rohamos fejlődésnek bizonyítékaként az ifi magyar bajnokságra már 136 nevezés érkezik. Itt mutatkozik be elsőként - a később Európa bajnok – Szabó Gyula, aki a könnyűsúlyban rögtön bajnoki címet szerez. A legtöbb pontot a Nemzeti Sportklub szerzi. A válogatott mind az 5 mérkőzését megnyerte. Kétszer az osztrákok és Csehszlovákia, egyszer pedig, Németország ellen. Ez évben a honvédelem is bekapcsolódik az ökölvívásba, és Ted Kid Lewis vezetésével ökölvívó tanfolyamot szervez.
Az első „aranykor”
A szakosztályok számának növekedése miatt 1928-ban a csapatbajnokságot már 2 csoportra osztva rendezik meg, miután a két győztes, a BTK és az FTC kétszer is döntetlent játszik, mindkét csapatot bajnoknak nyilvánítják. A magyar bajnokság egyben válogató az Olimpiára. Az aug. 7-11 között Amszterdamban megrendezett játékokra Kocsis, Széles, Gelb és Szobolevszky kap bizalmat a szövetségtől. A felkészítés edzőtáborban folyik. A MÖSZ új eszközök medicinlabda, kvarclámpa beszerzésével is próbálja segíteni a válogatottat. A csapatot most is Kankovszky és Erdős kísérte. Az Olimpián 3 kivételével valamennyi súlycsoportban, 16-os mezőny jött össze. Gelb és Szobolevszky az első mérkőzésen kikap. (Gelbet lepontozzák egy angollal szemben). Széles ugyan győz az első mérkőzésen, de megsérül, ami a következőn hátráltatja, így sima vereséget szenved. Kocsis elsőnek a spanyol Villanova Pueyo ellen győz, majd a német Auscbök következik. Az elődöntőben az olasz Cavagnolinak sem sikerül az útját állni. Az augusztus 11-ei döntőben a francia Apell Armandon tetemes pontelőnnyel kerekedik felül. Ezzel olimpiai bajnok lesz (a magyarökölvívás történetében az első) és nem utolsó sorban Világ- és Európa-bajnoki aranyérmes is. Hazaérkezésekor több ezres tömeg várja, és a kormány is kitüntetésben részesíti, megkapja a szövetségi aranyérmet. Az olimpiai arany hatására jelentősen megnő az ökölvívó edzéseket látogató fiatalok száma. A ’29-es esztendőt a csapatbajnokság nyitja. Az előző évhez hasonlóan szintén két csoportban rendezik. A döntőbe a BTK és az FTC jut, ami a BTK győzelmével végződik. Ahogyan az ifjúsági bajnokság pontversenye is. Az egyéni bajnokság érdekessége, hogy Kocsis egy súllyal fentebb indul, így a légsúlyban Énekes István léphet a dobogó legfelső fokára. Az 1930-as év meghatározó a magyar ökölvívás történelmében, hiszen a FIBA Budapestnek adja az Európa-bajnokság rendezési jogát. Természetesen az év a csapatbajnoksággal indul nem kis meglepetéssel, hiszen az FTC-nek sikerül legyőznie a verhetetlennek hit BTK-t. Az országos bajnokság az EB-re történő válogatás jegyeiben zajlik. Mivel Kocsis és Gelb időközben profinak áll külföldön, új arcok tűnnek fel a nemzeti csapatban: Énekes István (légsúly), Széles János (harmatsúly), Szabó Gyula (pehelysúly), Kondorosi Károly (könnyűsúly), Szobolevszky Sándor (váltósúly), Szigeti Lajos (középsúly), Kéri Béla (félnehézsúly), Körösi Sándor (nehézsúly). A keret Adler Zsigmond felügyelete alatt a Magyar Testnevelési Főiskolán készül. Júniusban Budapestre 11 ország 64 bokszolója érkezik. Énekes előbb román, majd a döntőben a lengyel Floranskin nagy fölénnyel győzedelmeskedik. Széles, lengyel és olasz ellenfélen keresztül jut a döntőbe, ahol a román Plaesu sem tudja megállítani. Szabó Gyula svéd, lengyel öklözőket foszt meg a tovább jutástól, a döntőben pedig, az olasz Saracini-t az aranyérem megszerzésétől. Így mind hárman bajnoki címet szereztek. Szobolevszky norvég, azt követően finn ellenfelével szemben arat biztos győzelmet, a döntőben az olasz Biancminit azonban hiába győzi le, megosztott pontozással elveszik tőle a mérkőzést. (nem engedtek még egy hazai aranyat) Balázs szintén olasszal szemben marad alul már az első mérkőzésén. Szigeti a lengyel, és a svéd legyőzésével kerül a döntőbe, ott azonban az olasz Meronival nem bír. Körősi az első mérkőzését egy finn ellen tudja hozni, de a következőben kikap a svédtől, majd a 3. helyért a némettől is, így a 4. helyen végez. Ezzel a magyar csapat első alkalommal végez a pontverseny legelején. A korabeli újságok ekként írtak: „Az angyalföldi sereg olyan sikert ért el, amely felkeltette mindenki figyelmét. Elverte Európát és elkápráztatta a világot.” Az ifibajnokságban újabb tehetség tűnik fel, Harangi Imre személyében, aki ettől az esztendőtől számíthatja sportkarrierjét. Az EB hatására újabb szakosztályok alakulnak Kecskeméten, Pécsett, Mezőtúron, Salgótarjánban, Makón. A BTK a csapatbajnokságon visszaszerzi az első helyet. Viszonylag sok válogatott mérkőzésre kerül sor az év folyamán, 2-2 alkalommal mérkőzünk az osztrák, cseh, olasz csapatokkal és egyszer a lengyelekkel. A magyar bajnokság érdekessége, hogy Énekes egy súllyal fentebb indul, és Lovas mögött a 2. helyen végez. 1932 újra az Olimpia jegyében telik. Az azonban a szokásoknak megfelelően a csapatbajnoksággal kezdődik, és az előző évekhez hasonlóan a BTK-FTC döntővel végződik, amely 10: 6-ra az angyalföldiek javára dől el. A z Olimpiára utazó csapatot Adler Zsigmond és Steve Klaus készíti fel. Az Egyesült Államokban élő edző nincs megelégedve a magyar versenyzők körülményeivel. Úgy látja a szakosztályok számára a versenyzők nem fontosak, csak a hatalom növelése érdekli a vezetőket, emellett túl hamar oda dobják a tapasztalatlan fiatal felnőtteket a rutinosabb idősebbeknek. Így idő előtt kiégetik őket. Ezenkívül kifogásolta az edzőtermek felszereltségét, a kukoricával töltött zsákokat - melyeket homokzsák helyet használtak - , valamint a szorítók hiányát. Pont ezért bámulatra méltónak tartotta a magyarok eredményeit. Los Angelesbe mindössze 3 versenyző utazik Énekes, Kubinyi, Szigeti, Kankovszky Arthur kíséretében. A nagy távolság következtében mindössze 18 ország 91 ökölvívója indult az Ötkarikás Játékokon. A csapat balszerencsésen indít: Kubinyi elkap egy súlyos fülbetegséget, mire megérkeznek, rögtön kórházba kerül, ahol meg is műtik. Szigeti erőnyerőként kezd, de az elődöntőben a bírók a dél-afrikai versenyzőt látják jobbnak. Énekes a francia, majd az olasz versenyzőn túllépve, az elődöntőben az amerikaiak favoritjával – későbbi profi világbajnok – Salica Louis-sal kerül össze. Az esélytelenebbnek tartott magyar azonban mind 3 menetben jobb, a bírók is ekként látják, így a döntőben a mexikói Cabanas ellen lép a szorítóba, akit 3 menetben felőröl és ezzel olimpiai bajnok. Az év folyamán négy válogatott találkozóra kerül sor kétszer a csehekkel és 1-1 alkalommal Német- és Olaszországgal. Ez évben kerül kiírásra Klebersberg Kunó (vallás és közoktatásügyi miniszter) által alapított vándordíj, a legjobban szereplő klubok jutalmazására, Első ízben a BTK szerzi meg. Az 1933-as évet egy 3 hetes lengyel-skandináv túra indítja. A magyar csapat Poznanban, Stockholmban, Helsinkiben (kétszer is), Eskilstunában és Göteborgban lép szorítóba. Az összesítés 3 győzelem, 3 döntetlen. Immár harmadszorra nyer a BTK a csapatbajnokságon. Így a Salm vándordíj végleges tulajdonosa lesz. Az egyéni bajnokságon Énekes nem indul, így a légsúlyban Kubinyi végez a dobogó legfelső fokán. És feltűnik Harangi Imre aki meg sem áll az első helyig. A válogatott programjában 8 mérkőzés szerepel a csehek, az osztrákok, a németek, az olaszok, horvátok ellen. A mérleg 6 győzelem, 2 vereség. 1934-re az ökölvívó egyesületek száma 64-re emelkedik. Az év fő eseménye az Európa-bajnokság, melyet újra Magyarország rendez. Az év meglepetéssel indul: a csapatbajnokságon a BVSC legyőzi a BTK-t a döntőben, ezzel megtörve évek óta tartó egyeduralmát. Az EB felkészülés már az év elején elkezdődik a Dánia, Svéd -, és Németország meghívására Koppenhága, Hörsholm, Roskilde és Berlin városok csapatai ellen vívott mérkőzéseken. Az eredmény 2 győzelem, két vereség, 1 döntetlen. A válogatottak - Kubinyi (légsúly), Énekes (bantamsúly), Frigyes Dezső (pehelysúly), Harangi (könnyűsúly), Varga István (weltersúly), Szigeti Lajos (középsúly), Szabó István (kisnehézsúly), Győrfy Károly (nehézsúly) - Adler vezetésével készültek a kontinensviadalra Leányfalún mostoha körülmények között mindössze 6 napig. Április 11.-én 13 nemzet 74 ökölvívója érkezik Budapestre. Szabó és Győrfy az első mérkőzésen vereséget szenvedett a többiek azonban mind döntőbe kerültek. Kubinyi, Frigyes, Harangi, Varga ezüstérmet, míg Énekes és Szigeti aranyérmet szerzett. Ezzel a teljesítménnyel a pontversenyben Magyarország végzett az első helyen. Mindössze 4 válogatott találkozóra kerül sor az év folyamán, Lengyelország ellen győzünk, viszont Csehszlovákiától és Németországtól vereséget szenvedünk. A ’35-ös esztendő világverseny nélkül telik el, versenyzőink már a következő évi Olimpiára készülnek. A szokásos csapatbajnokságot a BTK nyeri, de csak „gólaránnyal” előzi meg az azonos pontszámmal végző BVSC-t. A négy válogatott találkozóból, 2 találkozóból 2-t tudtunk megnyerni. 1936 a berlini Olimpia éve. Az aug. 1-től 16 között megrendezett játékokra Kubinyi F, Frigyes D, Harangi I, Mándi I, Szigeti L, Nagy F, utazik. A felkészülés most is a Magyar Testnevelési Főiskolán történik. Frigyes és Mándi 8 között, Nagy a 4-ben végez. Azonban most sem marad aranyérem nélkül a Magyar csapat. Harangi I. a svájci, a fülöp-szigeteki, és a dán versenyző legyőzésével kerül a fináléba, ahol az észt Stepulov várja. S bár szemsérüléssel küszködik az Ő, kezét emelik a mérkőzés végén a magasba, ezzel újabb olimpiai bajnokot ünnepelhetünk. Válogatottunk 6 mérkőzést vív. Az olaszok, a németek és az osztrákok mellett először lépnek szorítóba az Írek ellen. A CsB a BSZKRT sikerével végződik. A következő évben azonban még dobogóra sem tud állni, a ’37-es év bajnoka a BVSC lesz, az FTC-t és a BTK-t megelőzve. A Milánóban máj 5. és 9 között megrendezett EB-re 16 nemzet 85 öklözője érkezik. Mo.-t Énekes II. Vilmos (légsúly), Szabó Gyula (pehelysúly), Harangi Imre (könnyűsúly), Mándi Imre (váltósúly), Szigeti Lajos (félnehézsúly), Nagy Ferenc (nehézsúly). A válogatott mindössze 2 hetet készül közösen az eseményre. Harangi már az első mérkőzésén kiesik. Nagy is, érem nélkül marad, rögtön az elődöntőbe kezd, de nem bír a német olimpiai bajnokkal, és sajnos ugyanez történik a bronzéremért vívott mérkőzésen is. Szabó a dán és a belga versenyző legyőzése után a lengyeltől kikap érem nélkül, kell hazatérnie. Mándi Csehszlovák ellenfelének legyőzésével rögtön a döntőbe kerül, de a bírók 2: 1-es pontozással a német Murach-ot látják jobbnak, így ezüstérmet szerez. Szigeti az első fordulóban simán veri román ellenfelét, az elődöntőben azonban vereséget szenved az olasz versenyzőtől, így a bronzéremért mérkőzik a svéd Johnsennel, amit meg is szerez. Énekes, belga és olasz versenyzőkön keresztül jut a döntőbe, ahol a lengyel Sobkowiak várja, akit már egyszer legyőzött. Másodszorra is sikerül. Ezzel Európa-bajnok és bekerül az Európa-válogatottba. Azonban az orvos nem engedi utazni az Amerikai válogatott elleni m érkőzésre. A válogatott év közbeni szereplése nem ilyen sikeres a 8 találkozóból mindössze 1 végződik győzelemmel, a többi döntetlen vagy vereség. Az 1938-as esztendő a csendesebb évek közé tartozik. A CsB élén újra a BTK végez. A Magyar bajnokságon a létszám miatt súlycsoportonként 4 meghívott körmérkőzéssel dönti el a bajnok személyét. A válogatottunk is csak 3 nemzetek közötti találkozón vesz részt. Ez már a háború előszelének köszönhető. 1939 egy újabb EB, ezúttal Dublinban. Az ápr. 19-24 közötti viadalra a MÖSZ csak 3 versenyzőt enged utazni: a Bondi Miksa (harmatsúly), Frigyes Dezső (pehelysúly), Szigeti Lajos (félnehézsúly) alkotta csapatot, mindössze egy pontozóbíró kíséri. A bajnokságra 12 ország 71 ökölvívója érkezett. Frigyes az angol öklöző ellen az első fordulóban kiesik. Szigeti a finn ellen nyer, de az elődöntőben az Európa-bajnok Musinával nem bír. A harmadik helyért, pedig nem áll ki. Bondi az első két mérkőzését fölényesen nyeri az ír és a német ellen. A döntőben az olasz Európa-bajnok Sergoval kerül szembe. Az első és a harmadik menetet nagy különbséggel nyeri, csak a második menet kiegyenlített, ennek ellenére a bírók az olaszt hozzák ki győztesnek. A csapattal utazó Viniczei János bíró a mérkőzést megóvja, de elutasítják. Így csak a dobogó második fokára állhat. A CsB-t most is a BTK nyeri. A válogatott 4 találkozón vesz részt, a Lengyel, a Német, a Jugoszláv és az Olasz csapattal szemben. A mérleg 2 győzelem, 2 vereség.
A II. Világháború
A1940-ben a háború miatt nem kerül megrendezésre az Olimpia. A nemzetközi szereplés a válogatott találkozókra szorul. A németektől Breslauban kikapunk, Bp.-n pedig döntetlent játszunk. Az olaszokat és a románokat, pedig legyőzzük, mindkét találkozón. Az egyéni bajnokságon szabadon lehet indulni, ezért bevezetik a „kiemeléseket”. A csapatbajnokságon az FTC maga mögé szorítja a BTK-t és megtöri az évek óta tartó egyeduralmát. Miután ’41-ben bekapcsolódunk a háborúba, a nemzetközi szereplésünk tovább csökken. Mindössze 2 Olaszország elleni- mindkét esetben Bp.-n megrendezett-találkozóra korlátozódik, melyek győzelemmel végződnek. A magyar bajnokság ősszel kerül megrendezésre. A CsB-t továbbra is megrendezik. Legjobbnak az FTC bizonyul. A következő évben a háború ellenére élénk a magyar csapat nemzetközi tevékenysége. Az olaszok és a németek részvételével 4 nemzetközi tornán vesznek részt. Az olaszokat 2 alkalommal legyőzzük, míg a németektől szintén két ízben vereséget szenvedünk. Ezenkívül csak a horvátok ellen lép szorítóba a válogatott, Zágrábban, sikerrel. A háborús EB-t megszállt területen Lengyelországban Breslauban (Boroszlo, később Wroclaw) rendezik meg 11 ország 96 ökölvívójának részvételével. Minden súlycsoportban két versenyző indulását engedélyezik. Sulkó Béla szövetségi kapitány jelöli ki az utazó keretet. Edzőként Dobránszky István tart a csapattal. A 16 versenyző közül egyedül Frigyes Dezső (pehely) állhat fel a dobogó legfelső fokára, míg Szentgyörgyi Lajos (váltó) ezüstérmet szerez. Szigeti L. (félnehéz) és Miriszlai Endre (légsúly) pedig betegség miatt nem tud kiállni a harmadik helyért. Az eredmények azonban nem sokáig érvényesek az 1946-ban újra alakult AIBA érvényteleníti az Európa-bajnokságot. A csapatbajnokság a BSZKRT győzelmével zárul. Az országos bajnokságot első alkalommal rendezik a nemzeti sportcsarnokban. A háború miatt egyre kisebb a létszám a magyar bajnokságokon és ez ’43-ra még tovább csökken, a helyszín, pedig ismét a nemzeti sportcsarnok. A nemzetközi tevékenység mindössze 3 mérkőzésre korlátozódott. Svájc és Spanyolország ellen első ízben nyerünk, de Madridban a spanyoloktól kikapunk. A csapatbajnokságon immár 10. alkalommal szerez elsőséget a BTK. A ’44-es év utoljára hoz eredményt a BTK-nak, megszerzi a 11-ik győzelmét és egyben az utolsót. A háború miatt minimálisra csökken a sporttal foglalkozók száma. Válogatottunk is csak 2 döntetlent tud kivívni Münchenben és Berlinben.
Újjáépülés
’45-ben a MÖSZ újra szerveződik. A magyar bajnokságot súlycsoportonként 4-4 versenyzővel, körmérkőzéses rendszerben bonyolítják. A sportág a fennmaradását a csapatbajnokságnak köszönhette, ahol az új bajnok a Csepeli MTK lett. A válogatott Bp. csapataként 2-szer mérkőzik Bécs csapatával, mindkétszer nyernek. 1946-ban hazai rendezvényekre korlátozódik az ökölvívás. A CsB-n megint a Csepel diadalmaskodik. Az egyéni bajnokságon feltűnik Papp László, aki a középsúly bajnoka lesz. Majd Torma Gyulával Csehszlovákiába távozik, azonban néhány hónap után hazatér. Ennek talán egyik oka az, hogy a Cseh-bajnokságban kikap Tormától. 1947-ben a Csepel immár harmadszor nyeri a bajnokságot. Az országos bajnokság továbbra is körmérkőzéses rendszerben folyik és érdekességet is, eredményez. Félnehézsúlyban elsőként Szigeti Lajost nyilvánítják bajnoknak, de azután megváltoztatják az eredményt, mert az azonos pontszámmal rendelkező Kass Jánosnak egy kiütéses győzelme is volt. Az év fő eseménye a Dublini EB. A háború utáni első EB-re teljes magyar csapat utazik: Bednai József, Bogács László, Fehér Lajos, Vajda László, Budai Pál, Papp László, Kapocsi György, Bene III. László. Edzőként Adler van a csapat mellett. Nem sok reményt fűz a csapathoz, mivel a felkészülésben sok volt a hiányosság, és a csapat erőnléti állapotát katasztrofálisnak tartotta (többen nem tudtak megfelelően táplálkozni, szinte éhezve készültek a mérkőzéseikre) Az EB- n 17 ország 117 ökölvívója mérkőzött meg. Vajda, Kapocsi, Bene III. és Papp (a cseh színekben öklöző Torma II.-től) az első fordulóban vereséget szenved, és kiesik, mint ahogy Budai is 1 nyert mérkőzést követően. Bednai sikeresen lép túl francia ellenfelén, de a következő mérkőzésen a spanyol Martineztől vereséget szenved, így 3. helyet szerez, mivel ellenfele a dobogó legfelső fokán végez. Fehér legyőzi az olasz és a holland versenyzőt, de az Európa-bajnok svéddel szemben alul marad. A vigaszágon azonban legyőzi a dán Van Dycket, ezzel bronzérmet szerezve. Bogács először a franciát, majd az írt és az angolt veri. A döntőben a svéd Ahlin nem áll ki ellene, sérültet jelent, így Európa-bajnoki aranyérem kerül a nyakába.
Papp korszak
Az 1948-as év az Olimpia - a háború utáni első - jegyében telik. Az egyéni bajnokság legnagyobb szenzációja hogy Bondi Miksa 8 év kihagyás után újra magyar bajnok lesz, Papp László viszont nem indul, mert kézsérülése miatt Bártfai Béla szövetségi kapitány nem engedi. A csapatbajnokságon ismét a Csepel végez az élen. A londoni játékokra 7 ökölvívónk utazik: Bondi Miksa, Farkas Béla, Bene Gusztáv, Kapocsi György, Csík Tibor, Papp László. A felkészítő Ádler Zsigmond azonban nem utazhatott a csapattal, azzal vádolták, hogy „el akarta adni a magyar csapatot profinak”. Mindezt Steve Klaus levele miatt, melyben tehetséges ökölvívók után érdeklődött és a titkosszolgálat kezébe került. A július 29. aug. 14 közötti játékokra Németországot és Japánt nem hívták meg és a szovjetunió is csak megfigyelőként volt jelen. Bondi, Farkas, Bene és Kapocsi az első fordulóban kiesik. Csík brazil, perui, ausztrál, puertoricoi ellenfele után a döntőben az olasz Giovanni Zuddast biztosan veri és olimpiai bajnok. Papp a selejtezők illetve az elődöntő során KO- győzelmeket arat finn, luxemburgi, belga, olasz ellenfeleivel szemben. A döntőben az angol John Wrightot pontozással győzi le, és 23 évesen megszerzi élete első olimpiai aranyérmét. Az év folyamán 8 nemzetek közötti találkozón vesz részt a válogatott az olaszok, osztrákok, csehek, jugoszlávok, lengyelek ellen, jó eredménnyel, hiszen 5 győzelemmel és 3 döntetlennel zárnak. 1949-ben a hidegháború hatására csökkenek a válogatott mérkőzések mindössze 4-en vett részt csapatunk. A CsB- n már szinte természetes Csepel győzelme. A Magyar bajnokság meglepetésekkel zárul, mert a legjobbak közül sokan nem indulnak. Az év meghatározó versenye az oslói EB. A jún. 13-17 közötti rendezvényre 16 nemzet 93 öklözője érkezett. A magyarok teljes csapattal utaznak immár Adler Zsigmond vezetésével. Bednai József (légsúly), Csík Tibor (harmatsúly), Farkas Béla (pehelysúly), Fehér Lajos (könnyűsúly), Marton József (váltósúly), Papp László (középsúly), Kapocsi György (félnehézsúly), Bene III. László (nehézsúly). A sorsolás nem rossz, hiszen Bednai, Fehér, Papp, és Benne III. erőnyerőként kezd. Csík rosszformájának és a finn ellenfél szabálytalanságának köszönhetően az első fordulóban kiesik. Szintén már az első fordulóban elvérzik Fehér, Marton I., és Kapocsi, Farkas az első mérkőzésén a csehszlovákot pontozással veri, második ellenfelét, a franciát jogtalanul hozzák ki a bírók. Bednai francia és osztrák ellenfelét pontozással győzi le a döntőben a lengyel Kaszperczaktől viszont, ugyanígy kap ki. Papp egyértelműen veri meg belga és olasz ellenfelét és nincs ez másként a döntőben a svéd Sjölinnel sem, így már Európa-bajnoki cím tulajdonosa is. Bene III. az olasz, a belga versenyzőkön keresztül kerül a döntőbe, ahol a francia Innocenti sem bír vele, ezzel meg van az első nehézsúlyú magyar Európa-bajnok. A pontversenyben Magyarország a bronzérmesek meghatározásának új módja miatt csak a második helyen végez. (a kiírás szerinti régi rendszer alapján, az élen lett volna) Az ’50-es esztendő eseménytelenek mondható. Az egyéni bajnokságon tovább csökken az indulók létszáma, ami a színvonal romlását eredményezi. Egyedüli érdekesség, hogy a CsB-n a Csepelt megelőzi a Budapest Lokomotív. 1951-ben a MÖSZ az OTSB hatáskörébe kerül, ahol a CSB átalakításáról döntenek, ezzel azonban a rendezvény érdektelenségbe fullad. A bajnok a SZOT I. csapata. Az egyéni bajnokságot először rendezik meg tíz súlycsoportban és bevezetik a kieséses rendszert. Az Európa-bajnokságra ismét Milánóban kerül sor. Magyarországot 9 versenyző képviselte. A kontinensviadalon 20 nemzet 140 versenyzője lépett szorítóba. Kisfalvi István (pehelysúly) a lengyel és olasz öklözőkön túljutva pontozásos vereséget szenved az elődöntőben francia ellenfelétől, így bronzérmet szerez. Juhász István 3 nyert mérkőzést követően kerül a fináléba, ahol az olasz Visintinnel szemben a bírók jogtalanul lepontozzák, így be kell érnie az ezüstéremmel. Papp az első két mérkőzését döntő fölénnyel nyeri, és az elődöntőben is éppen csak kihúzza angol ellenfele a 3.-ik menetet. A döntőre a dán Andersen sérültet jelentet – de mindenki tudta, hogy tartott Papptól – így Laci begyűjtötte második EB aranyérmét. 1952-től a CSB. –t területi alapon rendezik, és a bajnokságot a Budapest I. gárdája nyeri. (az első 3 helyen csak budapesti csapat található) Az év főeseménye a XV. Olimpia. A játékokra Helsinkiben kerül sor, ahová a magyar válogatott Adler mester vezetésével indul: Molnár Kornél (légsúly), Erdei János (pehelysúly), Juhász István (könnyűsúly), Farkas Béla (kisváltósúly), Budai Pál (váltósúly), Papp László (nagyváltósúly), Fazekas István (félnehézsúly), Bene László (nehézsúly). A csapat többsége már az első mérkőzésén kiesik, ugyan Erdei és Juhász a 3.-ik körig jutnak, de még így sem lesznek érmesek. Papp László az amerikai, a kanadai majd a bolgár versenyzők legyőzésével, kerül az elődöntőbe, ahol az argentin Herrerát győzi le pontozással, így a döntőben a dél-afrikai Van Schalkwyk-kal kerül szembe, aki épphogy végig bírja a 3 menetet. Papp biztosan nyerte meg második olimpiai aranyérmét. A válogatott nemzetközi találkozóinak túlnyomó részét a Moszkvában megrendezésre kerülő „7 nemzet viadala” elnevezésű tornán vívja, ahol a bolgárokon, a csehszlovákokon, az NDK csapatán diadalmaskodnak, de a románoktól, a lengyelektől és a Szovjetuniótól vereséget szenvednek ezzel a tornán, a negyedik helyen végeznek. Ezenfelül csak 1-1 alkalommal lépnek szorítóba, a lengyel és a román csapattal szemben. 1953-as esztendőben is mérsékelt az érdeklődés a CsB. iránt, szinte csak szakmai körökből kerül ki a közönség. Újra csak a SZOT csapata a győztes ezúttal azonban a II.-es számú. Az egyéni bajnokság azonban színvonalasabbra sikerült, erősebb a mezőny. Az év legfontosabb versenye X. Európa-bajnokság, Varsóban. A kontinensviadalon 19 ország 117 versenyzője vesz részt, köztük első alkalommal a szovjet öklözők. A magyar csapat sajnos sorozatos vereségekkel indít. Sajnos közöttük van Papp is, aki ugyan erőnyerőként kezd, de első mérkőzésén meglepi a szovjet Tyisin, és szoros mérkőzésen vereséget szenved, ezzel hosszú ideje először marad le a dobogóról. Egyetlen érmünket Juhász Istvánnak (könnyűsúly) köszönhetjük, aki fölényesen verekszi be magát a döntőbe, ahol azonban a szovjet Jengibarjan megállítja, így újra a dobogó második fokára állhat. Csupán egyetlen nemzetek közötti találkozóra kerül sor ez évben, Prágában a csehszlovák csapattal szemben alul maradtunk. Bár 1954-ben nincs sem EB, sem Olimpia mégsem telik el az év világverseny nélkül. Ez évben Budapest rendezi a főiskolai világbajnokságot, ahol Juhász István, Dőri András és Papp László is aranyérmet szerez. A CsB-n az elsőséget a Budapest III. csapata szerzi meg. Az év folyamán azonban még egy CsB-re sor kerül, amit hivatalosan Béke Kupának neveztek. Ezen a Bp. Dózsa végzett az élen. A nemzetközi tevékenységünk főként a Szófiai tornára korlátozódott, amelyen 5 találkozót vívtunk Bulgária, Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia ellen. A 3 győzelem és 2 verség a negyedik hely megszerzésére volt elegendő. Ezenkívül a lengyelekkel, az osztrákokkal, és a csehszlovákokkal vettünk részt egy- egy találkozón. A következő esztendőben újra egyesületi alapon rendezik a CsB-t. A bajnoki címet első alkalommal szerzi meg a Bp. Vasas SK. Az év főeseménye a berlini Európa-bajnokság, ahová 23 nemzet 153 ökölvívója érkezik. Az EB-n való részvételtől Papp László visszalépett, mert Adlert – még a korábbi Steve Klaus levél miatt – nem engedték kiutazni a magyar csapattal. A kontinensviadalon mindössze egyetlen ezüstérmet tudtak szerezni versenyzőink. Ez Budai Pálnak (kisváltósúly), aki francia, román, dán versenyzők legyőzését követően a döntőben attól a lengyel Drogosztól szenved vereséget, aki a selejtezők során könnyedén legyőzte a szovjet Jengibarjant. Csapatunk 5 válogatott mérkőzésen vesz részt, melyből négy győzelmet aratunk, egyet Bulgária, egyet Ausztria, kettőt NDK ellen, valamint Csehszlovákiával szemben érünk el egy döntetlent. ’56-ban a forradalom miatt a CsB-nek csak a tavaszi fordulójárt bonyolítják le, ami a Vasas győzelmét hozza. A nemzetek közötti találkozók az olimpiai felkészülést szolgálják. A hat találkozóból e gy-egy győzelmet könyvelhetünk el a finnekkel, a svédekkel, és az osztrákokkal szemben, ugyanígy egy-egy vereséget a bulgároktól, a lengyelektől, a csehektől. A melbourne-i Olimpiára mindössze kettő öklözőnk utazik, Papp László (nagyváltó) és Dőri András (váltósúly) Adler Zsigmond kíséretével. A nagy távolság miatt összesen 34 ország 161 ökölvívója indul az ötkarikás játékokon. Dőri a második körben kiesik. Papp az argentin Saenz legyőzésével az elődöntőbe kerül, ahol a lengyel Pietrzykovszki sem tudja megállítani. A fináléban az amerikai Torres az ellenfele, Laci többször is megingatja, de Torres végig állva marad, így pontozásos győzelemmel szerzi meg versenyzőnk – a sportág történetében elsőként – a harmadik olimpiai aranyérmét.
Csendesebb évek
1957-re sportágunk meggyengül, sokan kivándorolnak a válogatott öklözők közül is. Papp László is elhagyja az amatőröket, profinak áll és május 19-én Kölnben vívja első hivatásos mérkőzését. Így csökken a CsB. – ahol az Újpesti Dózsa lesz a bajnok – és az egyéni bajnokság színvonala is. A prágai Európa-bajnokságra - a zavaros események miatt - nem volt megfelelő a felkészülés, gyenge erőnléti állapotban utazott a válogatott, melyet Bondi Miksa, Szántó Imre és Énekes Árpád készített fel. A május 26. –június 1. közötti megméretetést nagy kudarccal zártuk, a 12 mérkőzésből mindössze Kisfalvi István (könnyűsúly) és Czabajszky László (félnehézsúly) tud egy- egy csatát megnyerni. Ami Czabajszkynak elég a bronzérem megszerzéséhez. 1945 óta ez volt az első EB, hogy magyar öklöző nem szerepelt a fináléban. Az 1958 sem hoz jelentős változást, egyedül az egyéni bajnokság iránt nő meg az érdeklődés. A CsB.-t újra csak az Újpesti Dózsa nyeri. Nemzeti csapatunk a lengyelektől és a szovjetektől is kikap – Európa legerősebb ökölvívó csapatai – csupán az NDK-t tudják legyőzni. Az ’59-es esztendő az EB jegyében telik Énekes Árpád vezetésével 8 versenyzőnk utazhatott a kontinenstornára. A luzerni megméretetésre 25 nemzet 180 ökölvívója érkezett. Kellner Ferenc (könnyűsúly) 2 nyert mérkőzést követően az elődöntőben a finn Mäkival nem bír, ezzel első kontinensviadalán bronzérmet szerez. Juhász István (kisváltósúly) gibraltári, lengyel, NDK-s ellenfelén túljutva a döntőbe jutásért az olasz Brandival küzd, de jogtalanul leléptetik mélyütésért, ezzel be kell érnie a harmadik hellyel. Török Gyula (légsúly) két nyert mérkőzést követően négy között a szovjet Sztalnyikovot is legyőzi és a fináléban az NSZK-beli – Európa-bajnok – Hombergtól szoros mérkőzésen szenved vereséget, és ezüstérmes lesz. A CsB új rendben, egy csoportban zajlik, és immár 3. alkalommal bajnok a Dózsa. Válogatottunk 4 találkozón vett részt a megszokott „szocialista” országokkal. 1960-ban a CsB-n az elsőséget átveszi a Bp. Honvéd. Az Olimpiára k észülő 6 versenyzőnk Tatán edzőtáborozik, ahol a profi Papp László is segíti a felkészülésüket, mint edzőpartner. A Rómában megrendezett Ötkarikás Játékokon Török Gyula beváltja a hozzá fűzött reményeket. A selejtezők során spanyol, ausztrál illetve argentin ellenfeleket győz le, majd az elődöntőben az egyiptomi El Guindit, míg a döntőben a szovjet Szivko ellen diadalmaskodik. Így „Béka” nyakába akasztják az aranyérmet. 1961-től erős ökölvívás ellenes hangulat uralkodott el, olyannyira hogy a versenyzőknek még nyilatkozatot is kellett tenniük egészségi állapotukról. Ebben az évben is az Európa-bajnokság jelentette a főeseményt, amelyre Belgrádban került sor 20 ország 146 versenyzőjének részvételével, köztük a magyar csapat 8 tagjával. A válogatottunk felkészítésébe Papp László immár edzőként kapcsolódik be, azonban a teljesítmény, várakozáson alulira sikerült. Versenyzőink az első vagy a második fordulóban elvéreznek, köztük Török Gyula is. Egyedül Kajdi Jánosnak (könnyűsúly) sikerül érmet szereznie, miután legyőzi a román Simonkát és az olasz Szabrit. Az elődöntőben azonban a skót Mc Taggaert-val Ő sem bír, így bronzéremmel tér haza. A CsB-n 8 csapat vesz részt, melyek közül a honvéd diadalmaskodik. Jugoszláviával, Belorusziával, Bulgáriával, Litvániával, Lengyelországgal vívott válogatott mérkőzéseink közül 3-at nyertünk egyet vesztettünk és egy döntetlent értünk el. A következő év – világversenyek hiánya miatt – legfőbb eseménye a CsB, amely oda-visszavágó alapon folyik, és a találkozók teltház előtt zajlanak. A bajnoki címet újra visszaszerzi a Dózsa. Az országos egyéni bajnokság érdekessége, hogy Szigeti óta most először tudta valaki megszerezni a 9. magyar bajnoki címét, ez a győri Szabó Lászlónak sikerült. Idén 5 válogatott találkozóra kerül sor, amelyekből a hazai rendezésű viadalok sikerrel, míg az idegenbeliek kudarccal végződnek. A ’63-as év meglepetéssel indul, a magyar ökölvívás történetében először egy vidéki egyesület nyeri meg a CsB-t, a Gyöngyösi Honvéd Zalka SE. Az Európa bajnokságra Moszkvában kerül sor, ahol 18 nemzet 133 öklözője lép szorítóba. A magyar csapat felkészítését Énekes Árpád és Szántó Imre végezték. Az EB iránt óriási az érdeklődés, már a selejtezőket is naponta 5-6000 néző látogatja, és a döntőt 15.000 szurkolják végig. Versenyzőink nagy része már az első fordulóban búcsúzik a kontinensviadaltól. Két versenyzőnk tud csak éremhez jutni, Kálmán János (váltósúly) aki erőnyerőként kezd és egyetlen nyert mérkőzés elegendő számára a bronzéremhez. Kajdi János (könnyűsúly) – hozzáfűzték a legnagyobb reményeket – nem okozott csalódást, a verseny során egymás után veri a lengyel, finn versenyzőket, a döntőben pedig, a hazai Nyikanorovot sem tudják kihozni a bírók. Neki köszönhetően 12 év után újra van EB aranyérem! Nemzetközi szereplésünk csupán egyetlen találkozóból áll, melyet még a kontinenstorna előtt felkészítő jelleggel, a francia csapattal vívtunk.