1964-ben a CSB-t már csak 6 csapat részvételével rendezik, és megint csak a Dózsa végez az élen. Az év megint az Olimpia jegyében telik. Az Ötkarikás Játékokra Tokióban kerül sor, ahová 5 versenyző utazik: Papp Tibor (légsúly), Török Gyula (harmatsúly), Kajdi János (könnyűsúly), Tóth István (kisváltósúly), Sebők II. László (nagyváltósúly). Papp, Tóth és Török egy-egy nyert mérkőzést követően a második fordulóban kiesnek, míg Sebőknek már az első ellenfele is túl nehéznek bizonyult. Kajdi erőnyerőként kezd, majd kiütéses győzelmet arat a nepáli Ramparsadt felett, amit az ugandai Odhiambot elleni győzelme követ. A negyeddöntőben azonban bírói hiba miatt kiütéses vereséget szenved a szovjet Barannyikovtól. (A bíró „break!” vezényszó után beszélni kezdett a versenyzőkhöz, ekkor Kajdi leengedte a kezét, a szovjet versenyző azonban átbújt a bíró kezei alatt. Az akció szabályos volt, mert „break” után hátra kell lépni, majd folytatni kell a küzdelmet.) 1924-es Olimpia óta – a magyar ökölvívás történetében az első – ez az első ötkarikás játék, amelyről ökölvívóink érem nélkül térnek haza! A ’65-ös esztendő csapatbajnokságon a Bp. Honvéd sikerét hozza. A XVI. Európa-bajnokságra teljes magyar csapat utazik, azonban Kajdi sérülés miatt itthon marad. Berlinben 24 ország 172 ökölvívójával megrendezett torna jól indul a magyar csapat számára. Az első körben csupán két versenyzőnk esik ki. A második forduló azonban legalább ennyire sikertelen, Szénásit kivéve minden versenyzőnk kiesik. Az elődöntőből viszont Szénási sem tud győztesként kikerülni, így bronzéremmel térhetet haza. Válogatottunk kétszer lép szorítóba a franciák és a Csehszlovákok ellen, az eredmény egy győzelem egy vereség. A következő esztendő legjelentősebb eseménye a junior válogatott beindítása. A magyar bajnokságon hatalmas mezőny jön össze 35 egyesület 112 versenyzője lép kötelek közé. A CsB-t ismételten a Bp. Honvéd nyeri meg mindössze egy ponttal, ezt az enyhe előnyét a következő évben is sikerül megtartania. 1967-ben az egyéni bajnokságon már 11 súlycsoportban hirdetnek bajnokot. Ekkor nyeri első aranyérmét Badari Tibor. A Római Európa-bajnokságot eredményesebben zárjuk, mint az előzőt, de csak az érmek számában, bronznál fényesebbet ezúttal sem sikerül szerezni. A kontinensviadalra Adler Zsigmond és Papp László készíti fel a csapatot. A tornán 26 nemzet 171 versenyzője vett részt. Gula László és Gáli István az elődöntőben elszenvedett vereséggel bronzérmet szerzett, míg Kajdi a négy között a lengyel Kulejt egyértelműen veri, azonban a pontozók a lengyelt kívánták a döntőben látni. Így Kajdinak is csak a bronzéremmel kellett beérnie. 1968 újra az Olimpia éve, és a CsB is a felkészülést szolgálja, már szinte természetes a Bp. Honvéd elsősége. A magyar bajnokság, válogató az Olimpiára, ennek köszönhetően az megelőző éveknél is magasabb az indulók száma. A mexikói ötkarikás játékokra Gedó György, Szabó Gyula, Gáli István és Kajdi János utazik. Csapatunk azonban hamar búcsúzik, Gedót sérülés miatt leléptetik, Szabó, Gula, Gáli sima vereséget szenved, míg Kajdi – sérülten – a későbbi bajnok Kulejtől szenved 3: 2-es vereséget.
Papp-Adler duó - avagy a magyar ökölvívás legeredményesebb 4 éve
1969-től pozitív változás következik be melyet a magyar ökölvívás történetének legeredményesebb 4 éve követ. A változást a válogatott élére kerülő Papp – Adler kettős jelenti. Adler rutinja és Papp új módszerei illetve tekintélye meghozza a hozzá fűzött reményeket, már a Bukaresti Európa-bajnokságon. A szakvezetés egy nemzetközi tornát rendez a válogatott keret összeállítására. Sajnos kiderült csak 5 ökölvívó alkalmas kontinensviadalon való szereplésre: Gedó György (48 kg), Orbán László (57 kg), Fehér Mihály (60 kg), Harcsa Tibor (63, 5 kg), Kovács II. István (71 kg). Az EB-n 25 ország 180 versenyzője indult. Gedó erőnyerőként kezd, majd két nyert mérkőzést követően 3: 2-es pontozással kerekedik felül a döntőben az olasz Udella ellen. A szintén erőnyerő Orbán hasonlóan jut a fináléba, ahol a török Tatarral kerül szembe. A mérkőzés végén a bíró Orbán kezét emeli a magasba, ezzel 20 év után ismét 2 Európa-bajnokot ünnepelhetünk egyszerre. A többiek sajnos nem tudtak dobogós helyen végezni. Válogatottunk ebben az évben ellenfél nélkül marad, mert a tervezett találkozókat sorozatosan lemondják. A CsB nem hoz változást, megint csak a Bp. Honvéd végez az élen. 1970-ben a juniorok kerülnek a középpontba, hiszen Budapesten rendezik az első junior Európa-bajnokságot. Hatalmas sikerrel, hiszen Glück Péternek, Kisnémeth Zoltánnak, Juhász Lászlónak, Nemetz Károlynak, Réder Józsefnek köszönhetően a magyar csapat öt aranyérmet szerzett, és ezzel a pontversenyben is az első helyen végzett. A CsB-n a Bp. Honvéd most is biztosan első. Az előző év sikerének köszönhetően megnő az érdeklődés az ökölvívás iránt. 1971-ben újra a felnőtt EB az év eseménye, válogatottunk nem vesz részt csapattalálkozókon, helyette nemzetközi tornákon készülnek a kontinensviadalra. Madridba az eddigi legnagyobb létszámú EB-re került sor 27 nemzet 194 versenyzőjének részvételével. Magyarországot 8 versenyző képviselte. Ebből Orbán László (60 kg) bronzérmet, Botos András (57 kg) ezüstérmet, míg Gedó György (48 kg), Badari Tibor (54 kg), Kajdi János (63, 5 kg) aranyéremmel tért haza. Magyarország a pontversenyben hosszú idő után újra az élen végzett, igaz a Szovjetunióval holtversenyben. Ebben az évben is a Bp. Honvéd állhatott a dobogó legfelső fokára. A következő évben azonban már nem kerül sor a CsB-re, a MÖSZ nem indítja el a versenyzői létszám és az egyesületek számának csökkenésére hivatkozva. Nemzetközi szereplésünk is szünetel, hiszen ez évben sem vesz részt válogatott mérkőzéseken csapatunk. A ’72-es OB-n Kajdi belép a kilencszeres bajnokok táborába. A Müncheni olimpiai játékokra teljes csapat utazik, azonban Badari Tibor nélkül, akit „fegyelmezetlenség” miatt itthon hagynak. Az Ötkarikás Játékokon Botos András négy közé verekszi be magát, ott azonban a szovjet Kuznyecovval szemben vereséget szenved, így bronzérmet szerez. A magyar ökölvívás történetében először kerül be 3 versenyző is a döntőbe, ahol Kajdi a kubai Correatól kikap, míg Orbánt lepontozzák a lengyel Szczepanskivel szemben, így mindketten a második helyen végeznek. Gedó viszont a koreai Kim U Gilt leiskolázásával aranyérmes lesz.
Hullámhegyek – hullámvölgyek
1973-tól folyamatos gyengülésnek indul sportágunk ennek egyik oka, hogy az „aranycsapat” egyik napról a másikra eltűnik. Papp is elhagyja a válogatottat, azonban rövididőn belül a MÖSZ-nek sikerül újra megnyernie, így a belgrádi EB-re is Ő készíti fel a csapatot Adlerrel – utoljára- közösen. Különböző okok miatt a legesélyesebbek itthon maradnak így Kajdi, Botos, Badari és Gedó is. Ebben sérülés, visszavonulás, fegyelmi problémák játszanak főként szerepet. A kontinensbajnokságra 8 öklözőnk utazik, akik közül Csjef Sándornak sikerül aranyéremmel hazatérnie. Ezenkívül még egy bronzérem születik, Juhász Lászlónak köszönhetően. A hazai események közül az egyéni bajnokság a legjelentősebb esemény, hiszen jubileumi 50. alkalommal kerül rá sor. Meglepetésül szolgál, hogy Gedó György kikap Zubik Istvántól. 1974 -ben Havannában megrendezésre kerül az I. Amatőr Világbajnokság. Ugyan részt veszünk az eseményen, de eredménytelenül. Válogatottunk egyszer lép szorítóba az Egyesült Államok csapatával szemben, a találkozó 10:10-es döntetlennel végződik. A következő esztendő, 1975 legfőbb eseménye a Katowiczei Európa-bajnokság. Papp László újra lemond, de elhatározását meg tudják változtatni és visszakerül a vezetőedzői pozícióba. A kontinensbajnokságra utazó 9 ökölvívónk közül csak 3-nak nem sikerül érmet szereznie. Gedó György, Botos András, Orbán László, Rapcsák Mihály bronzéremmel, míg Nagy József ezüstéremmel tért haza Badari Tibor, pedig 3 nyert mérkőzést követően a Jugoszláv Risztics sem tudja megállítani, így megszerzi második Európa-bajnoki címét. 1976-ban itthon a CsB újra indítása hoz változatosságot, amelyet új rendszerben bonyolítanak le. A két kiemelt csapat pihen (!), a bajnokság alatt a fináléban, pedig megmérkőzik az első második helyért. Újra csak a Bp. Honvéd lesz a bajnok. Az előző évi sikereket követően megint hullámvölgybe kerül a sportág, a montreáli Olimpiáról mind a 8 öklözőnk érem nélkül tér haza. Sajnos a következő évekre is ez a tendencia, jellemző. Mint ahogy a ’77-es Hallei Európa-bajnokságon úgy a ’78-as Belgrádi világbajnokságon sem tudunk dobogóra állni. A CsB rendszerén megint változtatnak, de ez nincs hatással az eredményre, mindkét évben a Bp. Honvéd viszi el a pálmát. 1979.-ben a ’77-ben lemondott és klubedzőként dolgozó Papp Lászlót visszacsábítják a válogatott mellé. Talán ennek is köszönhető, hogy az Európa-bajnokságon Somodi Ferenc ezüst, míg Rózsa András és Pém László bronzérmet szerez. A felkészülés során először volt közös edzőtábor külföldiekkel, öklözőink finn és NDK-s ökölvívókkal készültek a megméretetésre. Kölnben 26 ország 156 ökölvívója lépett szorítóba, ebből 10 magyar. Rózsa (48 kg) már az első mérkőzésével bronzérmet szerez, az elődöntőben azonban nem bír a szovjet Szabirovval. Pém két nyert mérkőzést követően a négy között a román Szilágyitól szenved vereséget, így szintén a dobogó harmadik fokára áll. Somodi (+91 kg) beverekszi magát a fináléba itt, az NSZK-s Hussing várja, sajnos a német diadalmaskodik, így ezüstérmet szerez. De ez is nagyon szép eredmény főleg, ha figyelembe vesszük, hogy nem is akarták kivinni az EB-re, csak Schirilla György – főtitkár- javaslatára került be a csapatba. A kontinensbajnokság eredménye igazi meglepetés volt, hiszen az elmúlt évek eredménytelensége után – 1975 óta semmilyen érem nem volt világversenyen – senki sem számított sikerre. Az év második jelentős eseménye is sikerrel zárult, a Yokohamában megrendezett junior világbajnokságon Váradi János ezüst - , Katán Zoltán bronzérmet szerzett. A CsB végeredményében ezúttal sincs változás a Bp. Honvéd ismétel. Az iránta való érdeklődésben azonban igen, míg Budapesten csökken addig vidéken egyre nagyobb a népszerűsége a klubok közötti viadaloknak. 1980-ban az év legeredményesebb magyar öklözőjének Váradi János számít, aki az év első felében Riminiben megrendezésre kerülő junior Európa-bajnokságon aranyérmes lesz, majd a moszkvai Olimpián bronzérmet szerez. Az Ötkarikás Játékok Lévai Istvánnak is sikert hoznak, hiszen szintén bronzéremmel tér haza. A CsB-t megint átszervezik, és az ’50-es évekre jellemző rendszert alakítanak ki, ennek következtében a néphadsereget megelőzve a bányász válogatott végez az élen. A Magyarbajnokságon most hirdetnek első alkalommal szupernehézsúlyban bajnokot. A következő esztendőben a soron következő tamperei Európa-bajnokság a legfontosabb eseménye, melyen a magyar válogatott 4 bronzérmet is a magáénak könyvelhet el. Papp vezetésével 12 versenyző utazott a kontinensviadalra. A legesélyesebbnek Váradit, Alvicsot, Lévait tartották, de az éremszerzők mégsem ők lettek, hanem Gönczi Róbert, Takács Gábor, Molnár Tibor és Némedi Imre. Takácsot kivéve minden érmesünk 2-2 nyert mérkőzést követően kellett búcsúznia a tornától. Takács ugyan csak egy mérkőzésen tudott diadalmaskodni, de az akkor győztes francia ellenfelét később doppingvétség miatt megfosztották érmétől, amelyet utólag a magyar fiú kapott meg. Így négy bronzérmet szereztünk. A válogatottunk programjában újra szerepeltek nemzetközi csapattalálkozók: az év elején kétszer léptek szorítóba Amerikában az USA ellen – sajnos kudarccal – az év végén viszont Budapesten legyőzik a tengerentúliakat. A CsB-n az előző évivel megegyező a sorrend élen a bányász válogatottal. Az Országos bajnokságon szabadon lehet indulni, ahol 161 versenyző lép szorítóba. Ez is mutatja, hogy az eredménytelenebb évek sem vették el a kedvet az ökölvívástól, még mindig sokan űzik a sportágat. Az 1982-es esztendő azonban újabb kudarcokat hoz, a Müncheni világbajnokságon érem nélkül maradunk és a 8 közé is mindössze csak ketten – Danyi Jenő és Hranek Sándor jut. A vergődő CsB is félbe marad és a győztest, az addigi állás alapján hirdetik ki: a néphadsereg válogatottját. A ’83-as évben visszaállítják a hagyományos klubok közötti rendszert, és újra Bp. Honvéd a bajnok. Az év fő eseményét a várnai Európa-bajnokság jelentette, ahová 10 ökölvívónk utazott. A 25. jubileumi kontinensbajnokságon 19 ország 149 versenyzője vett részt. A tornán Váradi János és Alvics Gyula beverekszi magát a döntőbe. Váradi ellenfele a bolgár Leszov, aki a második menetben sérülést szenved, és az orvos a mérkőzést beszűnteti. Az új szabályok miatt azonban a mérkőzést lepontozzák, s bár a pontozók a magyar fiút látták jobbnak, a zsűri egyhangúlag a bolgárt nevezi meg győztesnek, ezzel Váradinak be kellett érnie a második hellyel. Alvics a fináléban a szovjet Jagubkinnal kerül szembe, akitől egyhangú pontozásos vereséget szenved, így szintén ezüstérmet szerez. Az EB harmadik érme Gönczi Róbert nevéhez fűződik, Ő bronzéremmel tért haza. 1984 az Olimpia éve. A los angelesi játékokra az ökölvívók – mint a többi sportág versenyzői – teljes erőbedobással készültek. A szovjetek, hogy kiegyenlítsék a moszkvai Olimpia bojkottálását, nem vettek részt az Ötkarikás Játékokon, amely -„szolidaritásból”- Magyarország távol maradását is eredményezte. Helyette Havannában rendeztek úgynevezett „A” kategóriás versenyt. Az olimpiai színvonalú tornán Alvics Gyula ezüstérmet, míg Váradi János, Bacskai Imre, Füzesy Zoltán, Hranek Sándor bronzérmet szerzett.(A MOB ezeket az eredményeket az olimpiai helyezésekkel egyenértékűnek tekinti.) A tamperei junior Európa-bajnokságról Csikós Ábel és Zsigó Zsolt bronzéremmel tért haza. A csapatbajnokságon a Bp. Honvéd már akkora fölénnyel rendelkezik, hogy csökken a küzdelmek iránti érdeklődés. A ’85-ös esztendő újra sikeresnek mondható, a hazai rendezésű Európa-bajnokság minden várakozáson felüli eredményt hoz. A felkészülés programjában külföldi edzőtábor, nemzetközi tornák, és válogatott találkozok is s zerepeltek, valamint a hazai CsB. Budapestre 23 nemzet 169 öklözője érkezett. A kontinensviadalon a magyar versenyzők 7 érmet szereztek: egy arany-, 3-3 ezüst-, és bronzérmet. A bajnoki cím megszerzése Somodi Ferencnek (+91 kg) sikerült miután a döntőben 4:1-es pontozással győzte le a szovjet Jakovljevet, ezzel 10 év után újra Európa-bajnokot ünnepelhetett a magyar közönség. Szintén döntőbe bokszolja magát Füzesy Zoltán (75 kg), ahol az NDK-beli Maske-tól – később profi világbajnok – pontozásos vereséget szenved. Hasonlóképpen végez Bacskai Imre (63,5 kg) a szintén NDK-s Mehnert-tel, és Alvics Gyula (91 kg) a szovjet Jagubkinnal szemben. Így mind a hárman a dobogó második fokára állhattak. A bronzérmeket Botos Tibor (54 kg) és Hranek Sándor (71 kg) szerezték. Ezzel a pontversenyben Magyarország a 4. helyen végzett. Az év az utánpótlás szempontjából is jelentős, hiszen Bukarestben junior világbajnokságra kerül sor 29 ország 200 versenyzőjének részvételével. Fiataljaink jól szerepelnek: Hart Péter ezüst-, míg Árvai Attila bronzéremmel tért haza. A CsB-n a Bp. Honvéd elveszti nagy fölényét, így újra izgalmas küzdelmekre kerül sor, és a győztes az Újpesti Dózsa lesz. A válogatott 1-1 alkalommal lép szorítóba az NDK és az Egyesült Államok csapatával szemben, mindkét alkalommal vereséget szenvedünk. A ’86-os évben rendeznek EB-t és VB-t is, csak épp fordítva: most juniorjaink utaznak kontinensbajnokságra Koppenhágába, ahol Ákos István, valamint Árvai Attila bronzérmet szereznek. A felnőtteknek az amerikai világbajnokság a legfőbb megméretetés. A tengerentúlról szakítva a világbajnokságok sikertelenségeinek hagyományával Váradi János és Molnár Tibor bronzéremmel térnek haza. A CsB-n a Dózsa megismétli előző évi teljesítményét és újra bajnok. Válogatottunk 5 nemzetközi találkozón vesz részt 2-2 alkalommal Írország és Dánia ellen, valamint egyszer Algériával szemben is szorítóba lépünk. Az eredmény 4 győzelem, és csak egyszer szenvedünk vereséget Írországtól. 1987-ben a felnőttek a torinói Európa-bajnokságon teljes csapattal vesznek részt, ahol 25 nemzet 178 öklözője lép a kötelek közé. Sajnos öklözőink nagy része már az első fordulóban elvérzik. Botos Tibor és Hranek Sándor ugyan nyer 1-1 mérkőzést, de a következő körben ők is kiesnek. Csak Váradi Jánosnak (51kg) és Szőke Lászlónak (57kg) sikerül beverekednie magát a döntőbe. Itt azonban pontozásos vereséget szenvednek, Váradi az NDK Tews-tól, Szőke pedig a szovjet Kazarjantól. Így mindketten ezüstérmet szereztek. Ez évben a juniorok Havannába utaznak világbajnokságra. A rangos eseményen 28 ország 130 sportolója vett részt. Kubába 5 versenyzőnk utazott, akik közül Szűcs László (57 kg) ezüstérmet, míg Nagy Győző (54 kg) bronzérmet szerzett. Itthon a CSB-n a Dózsa triplázni tud az újabb bajnoki címével. 1988 újabb olimpiai év, az eseményre ezúttal Szöulban kerül sor. A játékokon 107 nemzet 441 öklözője vesz részt, köztük 9 magyar. Az ötkarikás szereplésünk jól indul Bacskai Imrét és Szabó Lorántot kivéve, mindenki túljut az első körön. A következőben azonban már csak Isaszegi, Füzesy és Alvics tud diadalmaskodni. Érmet azonban csak Isaszegi Róbertnek (48 kg) sikerült szereznie, Ő a dobogó harmadik fokára állhatott. Fiataljaink Gdanskban a junior EB-n remekül szerepelnek, a 25 ország 129 versenyzőjének részvételével a megrendezett tornáról Kovács István (48 kg) arany-, Lakatos János (57 kg) ezüst-, míg Szakállas Ferenc (60 kg) és Mizsei György (63,5 kg) bronzéremmel örvendeztette meg szurkolóit. Válogatottunk két í zben mérkőzik az NSZK csapatával, teljes sikerrel. A CsB-n hosszú idő után megint egy vidéki klub, a Paksi SE kerül az első helyre. 1989-ben EB és VB is megrendezésre kerül. A válogatott mellett Papp László munkáját Szántó Imre segíti. Az Athéni kontinensbajnokságon a vártnál jobban szerepelt a magyar csapat: Isaszegi Róbert (48 kg), Váradi János (51 kg), Erős Lajos (81 kg) második helyet, míg Szabó Loránt (57 kg) harmadik helyet ért el. A világbajnokságra Moszkvában kerül sor, ahol 43 ország 236 sportolója lépett a szorítóba. A Magyar válogatottból Füzesy Zoltán (75 kg) és Hranek Sándor (81 kg) jutott el az elődöntőig, ott azonban az előbbit a Szovjet Kurnyavka, utóbbit pedig a kubai Romero állította meg. Így az előző VB eredményét megismételve két bronzéremmel zártuk a tornát. A CsB-n a Paksi SE megvédi bajnoki címét. Az egyéni bajnokság egyik érdekessége Kovács István elhódítja a bajnoki címet Váradi Jánostól, aki ezzel búcsúzik az amatőr ökölvívástól.
Rendszerváltást követő időszak
A rendszerváltással egymás után mennek tönkre a nagy klubok, egyesületek, mint például a Bp. Honvéd is. A CsB súlya vidékre tevődik át, Budapesten csak a Vasasnál marad ütőképes csapat, a többi fővárosi klub nem tud beleszólni a végeredmény kialakításába. A 1990-es esztendő a Borsodi bányász sikerét hozta. Válogatottunk csak egy nemzetközi mérkőzésen vett részt, az USA ellen Kaposvárott, amely 16: 8-as vereséggel végződött. Az év a juniorok számára sem hozott sok sikert, az Usti nad laben-i junior Európa-bajnokságon mindössze 1 magyar érem született: Fehér Attila bronzérmet szerzett. 1991-ben újra sűrű a válogatott programja, az év első felében kerül sor a Göteborgi Európa-bajnokságra, itt a már junior Európa-bajnok Kovács István (51kg) szintén aranyérmet szerez. Míg Lakatos Pál (48 kg), Mizsei György (63,5kg) és Hart Péter (91kg) bronzéremmel tért haza. Az év végén megrendezett világbajnokságnak Sydney adott otthont. A VB egyetlen magyar érmese Kovács István, aki 5 ellenfelet legyőzve megszerzi a magyar ökölvívás első világbajnoki aranyérmét. 1992-es esztendő a Barcelonai Olimpia jegyében telik. Az ötkarikás játékokon ökölvívóink közül 3-nak is Béres Zoltánnak (81kg), Mizsei Györgynek (63,5kg) és Kovács Istvánnak (51kg) bronzérmet akasztottak a nyakába. A juniorok az év folyamán először Európa-bajnokságon vesznek részt Edinburghban, ahol Erdei Zsolt (71 kg) Európa-bajnok lesz, míg Oláh Tamás (54 kg) bronzérmet szerez. A másik megméretetés az év végi montreali világbajnokság, innen fiataljaink közül mindössze Oláh tud a dobogó harmadik fokára felállni. A csapatbajnokságon a Tájfun Privát Bokszklub szerzi meg az elsőséget. 1993-ban megint csak kétszer lépnek világversenyen szorítóba felnőtt válogatottjaink. Májusban a Tampere-ben rendezik a felnőtt világbajnokságot, amely számunkra érem nélkül zárul. Az év második felében sorra kerülő Európa-bajnokság sem hoz sok sikert. A bursai kontinensbajnokságon mindössze Kovács István (54 kg) állhat fel a dobogó harmadik fokára. Annál sikeresebb az utánpótlásunk, Szalonikiben megrendezett Európa-bajnokságon Nagy János (51 kg) és Pintér Zsolt (54 kg) beküzdi magát a döntőbe. Ott azonban mindketten vereséget szenvednek, Nagy az azeri Guszejnovtól, míg Pintér a német Kulbe-tól. Ezenfelül még 2 bronzérmet is hazahoznak Oláh Tamásnak (57 kg) és Nagy Józsefnek (63.5 kg) köszönhetően. A CsB elmarad, a következő évben viszont újra megrendezik és az elsőséget a Vasas SC szerzi meg. Az év folyamán nincs sem EB, sem VB, a legerősebb torna a Világkupa, amelyre Bangkokban kerül sor, ám ezúttal sem tudnak versenyzőink dobogóra állni. Az utánpótlás sem nyújt vigaszt, hiszen az Isztambuli junior világbajnokságon sem születik magyar érem. Egy eseménytelen esztendőt követően
A lányok is szorítóba lépnek
’96-ban annál élénkebb ökölvívó élet indul meg hazánkban, és már nem csak a fiúk számára. Miután a MÖSZ megalakítja a női szakágat, ez évre kiírják az első női ökölvívó magyarbajnokságot, melyet nov. 29 – dec. 1 között rendeztek Budapesten, 10 egyesület 22 versenyzőjének részvételével.
Első magyar bajnokok: 45 kg Balázs Éva Szeged Box Club
48 kg Szalma Zsuzsanna Szeged Box Club
51 kg Pataki Viktória Veszprémi Kratosz SE
54 kg Szűcs Veronika Szeged Box Club
57 kg Szuknai Zsuzsanna Szeged Box Club
60 kg Szabó Teréz Sárospataki TC
63.5 kg Végh Melinda Mátraházi lendület
67 kg Susály Judit Kőbánya Óhely SC
71 kg Ducza Anita Mátraházi lendület
75 kg Bozsik Ágnes Miskolci Kinizsi
81 kg Czékus Anita Szeged Box Club
A legeredményesebb egyesület a Szeged Box Club lett.
A férfiak Vejleben Európa-bajnokságon vesznek részt, és az elmúlt évek sikertelenségeit követően újra szép eredmények születnek: Mizsei György (71 kg) bronzérmet vív ki, míg Kovács István (54 kg) és Erdei Zsolt (75 kg) beverekszi magát a döntőbe. Mivel Erdei vereséget szenved a Német Ottketól, második helyen végez, Kovács azonban az Orosz Malahbekov legyőzésével megszerzi második EB aranyát. Az év legfontosabb eseményére azonban még ezután kerül sor. Az atlantai Olimpián Kovács Istvánnak (54kg) 24 év után sikerült újra olimpiai aranyérmet szereznie a magyar ökölvívásnak. A ’97-es esztendőben tovább folytatódik a siker sorozat. Ismét Magyarország adhat otthont egy világversenynek, ezúttal Felnőtt Férfi Világbajnokságra kerül sor Budapesten. Ez az eddigi legsikeresebb VB volt számunkra: Kovács Istvánnak (57kg) és Erdei Zsoltnak (75kg) köszönhetően, akik egyaránt a dobogó legfelső fokára állhattak. Koko ezt követően búcsúzik az amatőr ökölvívástól és a profik között, folytatta pályafutását. A következő esztendő fő eseménye a Minszki Európa-bajnokság, ahová 38 ország 186 öklözője érkezett. A kontinenstornára 9 súlycsoportban utaztak magyar ökölvívók. Erdei Zsolt (75 kg) mind a négy mérkőzésén fölényes győzelmet arat, így megérdemelten akasztották nyakába az aranyérmet. Lakatos Pál (48 kg) öt év után tud bronzérmesként újra a dobogóra állni. Meglepetésre, pedig Nagy János (57 kg) is a harmadik helyen végzett. A juniorok Argentínába utaztak világbajnokságra, ahová 226 öklöző érkezett köztük 7 magyar, azonban érmet egyiküknek sem sikerült szereznie. Válogatottunk az USA és Lengyelország ellen lépett szorítóba, mindkét alkalommal vereséget szenvedtünk. 1999-ben azonban a Budapesten megrendezett USA-találkozón válogatottunk visszavág, és 15:5-ös győzelmet vívnak ki. Rendhagyó módon a felnőtt országos bajnokságra júniusban kerül sor, amely egyben válogató az augusztusi houstoni világbajnokságra. A tengerentúlról azonban eredmény nélkül térnek haza versenyzőink. Ez évben a magyar lányok először lépnek világversenyen szorítóba Köppingben (Svédország) az I. Női Európa Kupán, ahol 12 ország 46 versenyzője lépett kötelek közé. 4 ökölvívó képviselte színeinket: Szalma Zsuzsanna (48 kg), Csík Mónika (51 kg), Szilágyi Diana (54 kg), Szuknai Zsuzsanna (57 kg). Szalma és Szuknai egyaránt bronzéremmel tért haza. A női ökölvívás hazai érdekessége, hogy ez évben a MÖSZ nem rendezi meg a női magyar bajnokságot. A CsB-t viszont újra beindítják, ezúttal az ország különböző régiói állítanak ki csapatokat. A millennium évében sűrű az ökölvívók programja. Az év első fontosabb eseménye a tamperei Európa-bajnokság, ahova az előző év tornáin 9 kvalifikációt sikerült szereznie v ersenyzőinknek. A kontinensviadal sikeresen zárul, hiszen Erdei Zsolt (75 kg) aranyérmet, Lakatos Pál (48 kg), Farkas György (54kg) és Kótai Mihály (69kg) bronzérmet szerzett. Szeptemberben kerül sor az olimpiai játékokra Sydneyben. Az ötkarikás eseményre 3 versenyzőnk szerez kvalifikációt Lakatos Pál (48 kg), Balzsay Károly (75kg), Erdei Zsolt (81kg). Lakatos és Balzsay a második körben kiesett, így helyezetlen maradtak. Erdei beverekszi magát az elődöntőbe, itt azonban pontozásos vereséget szenved az Orosz Gaidarbekovtól, így olimpiai bronzéremmel térhetet haza. Ezt követően felhagy amatőr pályafutásával és hivatásos öklözőnek áll. Novemberben kerül sor Budapesten a junior világbajnokságra. A megméretetésen Káté Gyula (57kg) arany-, Szellő Imre (75kg) ezüstéremmel örvendezteti meg a hazai közönséget. Női versenyzőink is eredményesen szerepelnek a második női Európa Kupán Maconban, ahol 17 ország 70 sportolója indult. Ducza Anita (75 kg), Puskás Nóra (81 kg) ezüstérmet, míg Csík Mónika (51 kg), Szuknai Zsuzsanna (57 kg), Böde Ildikó (67kg) bronzérmet szerzett. A CsB első fordulójára ez évben kerül, sor a másodikra, pedig 2001 első felében. A 6 csapat diadalából a Dél-alföld válogatottja kerül ki győztesen. A nemzetközi sikerek ez évben is folytatódnak. Áprilisban St. Amand Les Eaux adott otthont az I. Női Európa-bajnokságnak. A kontinensviadalra 9 magyar versenyző utazott: Narozsnik Mária (45 kg), Takács Rita (48 kg), Miló Viktória (51 kg), Tápai Ágnes (54 kg), Szuknai Zsuzsanna (57 kg), Csécs Gabriella (60 kg), Bödö Csilla (63,5 kg), Pruzsinszky Ivett (67 kg), Ducza Anita (71 kg). A magyar csapatból bronzérmet szerez Takács, Miló, Pruzsinszky és Ducza.A Döntőbe csak Narozsnik és Szuknai jut be, itt azonban mindketten pontozásos vereséget szenvednek, így ezüstéremmel térhettek haza. Az év végén az I. Női Világbajnokságra is sor kerül, Magyarországot teljes csapat képviselte Scrantonban (45-+81 kg-ig felfelé): N arozsnik Mária, Csík Mónika, Csáki Éva, Béki Piroska, Szuknai Zsuzsanna, Tápai Ágnes, Szabó Teréz, Bödö Csilla, Pruzsinszky Ivett, Ducza Anita, Kovács Viktória, Kovács Mária. A tornán 30 ország 122 ökölvívója lépett kötelek közé. A magyarok a vártnál jobban teljesítettek, Narozsnik, Pruzsinszky, Ducza és a 2 Kovács beverekedte magát a döntőbe. Narozsnik az orosz Szabitovától szenved vereséget, így ezüstérmes lesz. Pruzsinszky a szintén orosz Kolpakovával kerül szembe, és a mérkőzés végén Ivett kezét emelik a magasba, ezzel megszerzi az első magyar női világbajnoki aranyérmet.(meg kell említeni, hogy az ellenfele és az orosz csapat nem értett egyet az eredménnyel, ezért Kolpakova nem volt hajlandó elhagyni a szorítót, ennek következményeként kizárták a versenyből. Így ebben a súlycsoportban nem volt második helyezett.) Talán ez is közre játszott abban, hogy a következő 3 mérkőzésen – magyarellenes hangulatban Ducza a Svéd Laurelltől, Kovács Viktória az orosz Domouladjanovatól, míg Kovács Mária az amerikai Canadytől vitathatóan szenved pontozásos vereséget. Hazánk a pontversenyben a harmadik helyen végzett. Fiataljaink a Szarajevói világbajnokságon 10 fős csapattal vettek részt, amelyből Bedák Zsolt (51 kg), Dudás Tibor (57 kg), Szellő Imre (75 kg) bronzéremmel tért haza. A 2002-es esztendő több sikert hozott felnőtt öklözőinknek. A permi Európa-bajnokságon Balzsay Károly (75 kg) ezüstérmet, Szűcs István (81 kg) pedig bronzérmet szerzett. Juniorjaink Santiago de Cuba-ba teljes csapattal utaznak a világbajnokságra. Kubába 52 ország 265 versenyzője lép szorítóba. A magyarok közül egyedül Dudás Tibor (60kg) állhat a dobogóra, Ő bronzérmet szerez.A nők részére Antalyában rendeztek világbajnokságot. Törökországból Csík Mónika (48 kg), Tápai Ágnes (54 kg) bronzéremmel, Kovács Mária pedig aranyéremmel tér haza. Az év végén sor kerül az első női válogatott találkozóra Lengyelországban, ahol a lányok 2 alkalommal lépnek szorítóba. Az első a lengyelek győzelmét hozza, míg a második döntetlenre végződik. A visszavágóra Budapesten kerül sor 2003 áprilisában, a találkozó egyben a felkészülést is jelenti a májusi pécsi EB- re. A hazai bemutatkozás sajnos nem sikerült, ez döntően befolyásolta, hogy a lengyelek egyes súlycsoportokban nem hoztak versenyzőt, másokban viszont kettőt is. A hazai rendezésű kontinens viadalon női válogatottunk nagyszerű teljesítménnyel zárt (annak ellenére, hogy több esetben is ahazai versenyzők ellen pontoztak a bírák). Kovács Mária (86 kg) aranyérmet-Magyarország I. női ökölvívó Európa-bajnoki címét-, míg Csík Mónika (48 kg) – a pontozó bírók tévedésének köszönhetően-, Ducza Anita (75 kg), Kovács Viktória (81 kg) ezüstérmet, míg Simon Nikolett (45 kg), Csejtei Csilla (66 kg), Pruzsinszky Ivett (70 kg) bronzérmet szerzett. A következő jelentősebb esemény a Bangkoki felnőtt férfi Világbajnokság. Ázsiába 10 ökölvívónk utazott, és 6 év után újra világbajnoki éremnek örülhettünk, hiszen Káté Gyula (60 kg) négy győztes mérkőzést követően a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Juniorjaink augusztusban utaztak a varsói kontinensbajnokságra. Lengyelországban újabb magyar tehetség tűnt fel Bedák Pál (48 kg) személyében, aki meg sem állt az aranyéremig. Rajta kívül még Raduly János (51 kg) tudott bronzérmet szerezni. Felnőtt válogatottunk egyetlen találkozóján Szlovákiát győzte le 10: 8-ra. 2004-es esztendő legfontosabb eseménye ugyan az Olimpia volt, de először a februárban megrendezett Európa-bajnokságon kellett bizonyítania a fiúknak. A pulai kontinensviadal egyben kvalifikációs torna is volt az Olimpiára. Bedák Pál (48 kg) – még mindig juniorként – és Káté Gyula (60 kg) egyformán harmadik helyezést értek el, ezzel indulási jogot is szereztek az Olimpiára. Rajtuk kívül Bedák Zsolt (54 kg), Balogh Vilmos (69 kg), Balzsay Károly (75 kg) tudott még kvalifikációt szerezni egyéb kvalifikációs tornákon. A XXVIII. Ötkarikás Játékokon a magyar ökölvívók nem tudtak helyezést elérni. A szövetségi kapitány és egyben a válogatott vezető edzője Szántó Imre az Olimpiát követően elhagyta a válogatottat, és Pesterzsébeten klubedzőként foglalkozik tovább az ökölvívással. Az új szövetségi kapitány és vezető edző Id. Balzsay Károly lett. Az Olimpia előtt azonban Bedák Pálnak még egy világversenyen kell teljesítenie, hiszen 19 évesen még a Jejuban (Koreai Köztársaság) megrendezett junior világbajnokságra utazó válogatott oszlopos tagja, 100 %-os teljesítményt nyújtva 4 nyert mérkőzést követően a dobogó legfelső fokára álhatott. A csapat többi tagja azonban nem tudott érmet szerezni. Az év folyamán a lányok k ontinensviadalon vesznek részt. A riccionei EB-ről Kovács Mária (86 kg) aranyéremmel tért haza, miután döntőben legyőzte az ukrán Zheyukot, ezzel másodízben szerzett Európa-bajnoki elsőséget. Szintén a döntőig jutott Csík Mónika (48 kg) és Ducza Anita (75 kg) akik azonban pontozásos vereséget szenvedtek ukrán, illetve svéd ellenfelüktől, így ezüstérmesek lettek. Ezenkívül Szuknai Zsuzsanna szerzett bronzérmet. Felnőtt férfi válogatottunk két alkalommal lép kötelek közé Horvátország ellen, mindkét találkozó magyar győzelemmel zárul. Lengyelországtól azonban vereséget szenvednek. Sor kerül még egy vegyes (a csapatban juniorok is mérkőznek) válogatott találkozóra Törökországgal szemben, amely szintén magyar sikert eredményez. 2005 megint világbajnokság, éve a felkészülést több válogatott találkozó is segíti, 2-2 alkalommal mérkőzünk Németországgal és az USA-val. A németektől mindkét ízben vereséget szenvedünk, míg az USA-t egyszer legyőzzük, másodszorra pedig döntetlent harcolunk ki. Még egy találkozóra sor kerül Horvátországgal szemben, amely számunkra vereséget hoz. A világbajnokságra Mianyang (Kína) teljes csapat utazik, de csak Bedák Pál (48 kg) tud érmet szerezni. Beverekszi magát a döntőbe, ott azonban egy kínai versenyzővel szemben szenved pontozásos vereséget. Fiataljaink nemzetközi szereplése kevésbé sikeresen alakult, Tallinban a junior Európa-bajnokságon mindössze egy bronzérem születik Kalucza Norbertnek köszönhetően. Női versenyzőink tavasszal Tonsbergben vesznek részt kontinensbajnokságon, ahol Kovács Mária (86 kg) ezüst-, míg Csík Mónika (48 kg) és Ducza Anita (75 kg) bronzérmet szerzett. A lányok ősszel a Podolskba utaznak a III. Női Amatőr Világbajnokságra, ahonnan 3 éremmel térnek haza. Kovács Mária megszerzi második világbajnoki címét, míg Szuknai Zsuzsanna (57 kg) és Ducza Anita, pedig a dobogó harmadik fokáig jut. Reméljük az elkövetkezendő években, még sikeresebbek lesznek ökölvívóink, és ez a sportág népszerűségét is növelni fogja.
A magyar ökölvívás kiemelkedő személyiségei
A magyar ökölvívás kiemelkedő eredményei
A magyar amatőr női ökölvívás történetének első 20 éve
írta: Szuknai Zsuzsanna